Szabadfogás: A Néppárt jelöltje a balliberális oldalnak gazsulál

Orbán Viktor és Heinz-Christian Strache sajtótájékoztatóján kicsit „velősebb dolgok” hangzottak el, mint az egy ilyen rendezvényen megszokott: Orbán Viktor világossá tette, miért nem támogatja a Fidesz Manfred Webert a csúcsjelölti pozícióban. Weber megsértette a magyar választókat, amikor kijelentette, hogy nem tart igényt a magyarok szavazatára.  

A Néppárt jelöltje az ellenfélnek hízeleg

„Manfred Weber a dolgok jelenlegi állása szerint senkinek a szavazatával sem lesz bizottsági elnök” – reagált a hírre Kereki Gergő, aki még a folytatásban elmondta, hogy már a Spiegel is arról cikkezik, hogy csak a német listavezetők között a negyedik a „spitzenkandidat”, tehát már Németországon belül sem olyan népszerű, nemhogy Európában. A legnagyobb politikai hibája a jelöltnek az, hogy mostanában a politikai ellenfél – vagyis a balliberális oldal – narratíváját használja, „teszi ezt azért, mert a balliberális oldallal akar koalíciót kötni”, két szék között a pad alá fog esni, mert a jobboldali erőket eltolja magától, a baloldalon pedig már nem fognak vele foglalkozni – húzta alá a Mandiner főszerkesztő-helyettese.

„Nem csak Weber személyes sorsáról van itt szó, hanem Európa sorsáról” – fűzte hozzá Jeszenszky Zsolt, akinek az a véleménye volt, hogy az Európai Néppártot súlytalanítja így el a csúcsjelölt.

„Kremlinológia” zajlik az EP-választások kapcsán

Kukorelly Endre meglátása szerint „baromira érdektelen”, mi történik személyi kérdésekben. Helyette, vagyis a „kremlinológiai” viták helyett a kontinens vagy az ország sorsával kellene foglalkozni inkább. Jeszenszky Zsolt válasza erre az volt, hogy egyáltalán nem mindegy,  milyen személyes politikai ambíciók vezérlik az Unió vezető elitjét. A helyezkedések, a taktikázások igenis befolyásolják a kontinens jövőjét – replikázott a „politikai hobbista”.

Orbán Viktornak együtt kellene kormányoznia Dobrev Klárával?

A Weber által vázolt nagykoalíció szerint – igen: fejtegette Huth Gergely műsorvezető. Nagy Attila Tibor elemzőnek erre az volt a válasza, hogy „miután Weber alapvetően az európai szociáldemokrata és Zöldek frakcióval próbálna együttműködni, abban az esetben, ha a Néppárt szavazat mandátumaránya túlságosan lecsökkenne, erről szólna ez az európai nagykoalíció, ami nagyjából most is működik, csak most még a liberálisok vannak benne” – nyilatkozta a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője, aki hozzáfűzte: fennállhat az a lehetőség, hogy a Néppárt mandátumaránya lecsökken és akkor felértékelődnek a Fidesz mandátumai.

„A rendszerváltás arculcsapása”

Az nem a közép-európai térség „szembe köpése”, ha megpróbálják „összeházasítani” a néppárti kereszténydemokratákat a posztkommunistákkal? – tette fel a kérdést Huth Gergely. Kukorelly Endre úgy fogalmazott, hogy „mi egy buborékban élünk és ebből nem látunk ki rendesen”. Olyan kérdésekről kellene többet beszélni, amik „tényleg alapvető emberi problémák”, mert a politikának csak egy része a hatalmi harc, de ebben mi állandóan benne vagyunk – fűzte hozzá az író.

„Ha megnézed a szocializmus negyven évét ugyanezek a harcok és ugyanezek a taktikai megfontolások határozták meg a mindennapos életünket. Mondok neked egy példát: a ’68-as új gazdasági mechanizmus – amikor kicsit lazítottak a magyarországi viszonyokon –, aztán ’72-ben visszavették, tehát végül is a Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban dőlt el az, hogy te gyűjthetsz-e Trabantra, gyűjthetsz-e hétvégi házra„ – húzta alá az írónak szánt válaszában Pesty László dokumentumfilmes.

A műsor folytatásában arról szólt a vita, hogy vajon tényleg kivezeti-e a Néppártból, az európai mainstreamből a szélsőjobb táborába Orbán Viktor a Fideszt, illetve az is vita tárgyát képezte, hogy vannak-e még Magyarországon kommunisták, vagy illegális bevándorlók.

Hír TV