Minden problémára ott van a megoldás az űrben

A Copernikus olyan átfogó Föld-megfigyelő rendszer, amely egyrészt a Föld körüli pályán keringő műholdakból, másrészt felszíni és felszínközeli, úgynevezett in-situ adatgyűjtő érzékelőkből áll.

A műholdrendszert az úgynevezett őrszemek, a Sentinel nevű szatellitek családja biztosítja, valamint olyan kisebb kereskedelmi műholdak, amelyek adataikat a Copernicus rendelkezésére bocsátották. Az első Sentinel műholdat 2014-ben lőtték fel, pillanatnyilag hét kering a Föld körül, 2030-ra pedig a rendszer húsz eszközből áll majd évente több műhold fellövésével.

Az in-situ rendszerek szenzorok segítségével gyűjtenek adatokat, a műszereket európai, nemzetközi és tagállami szervezetek telepítik. A komplex rendszer által csaknem valós idejű információkat kaphatunk a Föld minden részéről, a globális lefedettség teljes. A hatalmas, évi tízezer terrabyte-nyi adatmennyiséget a Copernicus adatrögzítői tárolják, csakúgy, mint a folyamatos módosításokat is. Ezzel pedig jelen pillanatban a Copernicus a világ legfejlettebb és legjobb minőségű Föld-megfigyelő rendszerének számít.

Az adatokat a rendszertől az elsődleges felhasználók kapják meg, és olyan módon dolgozzák fel, hogy az hasznos legyen nemcsak a tudományos, de a mindennapi életben is. Itt kerül a képbe a Copernicus Accelerator (azaz „gyorsító”) nevű projektje, ami gyakorlatilag egy vállalkozásfejlesztő mentorációs program a startupok részére. Ez ma az egyik legdinamikusabb vállalkozási forma, a felmérések szerint különösen az Európai Unió országaiban kedvelt, sokkal többen választják például Európában, mint az Egyesült Államokban. A Copernicus Accelerator programba minden olyan ötlettel lehet pályázni, amely a Copernicus adatait hasznosítja az élet bármelyik területén. Mert az adatok felhasználásának köre széles spektrumon mozog, erre utal a címben szereplő mondat is, ami az egyik legsikeresebbnek bizonyuló, műholdas képalkotással foglalkozó startup vezetőjétől származik. Ugyanúgy elemezni lehet ugyanis például a városok levegőminőségét, a légszennyező részecskék mértékét és változásait, mint a tengervíz tisztaságát is, de vannak olyan kézenfekvő megoldások, mint a városi parkolást segítő applikáció vagy az az alkalmazás, amely megmondja, hol van a legközelebbi gyógyszertár. Kiemelten népszerű terület a településfejlesztés, a mezőgazdaság, a természetvédelem, a polgári védelem, sőt még a turizmus is.

Ha a jelentkezés és az előzetes rosta utáni személyes prezentáció során az adott ötletben a bírálatra kijelölt szakértői panel látja a lehetőséget a folytatásra, a startup bekerül a mentorációs programba: egy éven át egy választott mentor segíti a vállalkozást mind a technológia, mind az üzletmenet tekintetében. Az Európai Bizottság mindehhez egyrészt elhelyezést nyújt számos európai inkubátorházának egyikében, másrészt anyagi támogatást is, amelynek felhasználási körét azonban szigorúan szabályozzák és ellenőrzik.

A startupok bemutatkozása során a fentebb felsorolt szakterületek mindegyikéről találkozhattunk ötletekkel a képalkotási szoftvertől kezdve a magyar fejlesztőktől származó mezőgazdasági termésmegfigyelési és termelésfejlesztési alkalmazásig. Szintén a rendszer adatait hasznosítják a katasztrófavédelemben is tűzvészek, illetve földrengések esetén. Akad olyan applikáció is, amely erdőtűz esetén a szárazság és a széljárás adatait figyelembe véve számítja ki, hogy merre terjednek tovább a lángok, merre kell küldeni a tűzoltóegységeket a hatékony és gyors mentéshez, oltáshoz.

A szolgáltatások egy másik, még fejlesztés alatt álló ága a klímavédelem és a biztonságpolitika is, ez utóbbi érzékeny terület, és egyelőre csak a tengeri határvédelemnél tudják hasznosítani illegális hajók és a vízszennyezés kérdésében.

A programot az Európai Bizottság fogja össze és finanszírozza, a megvalósításban pedig a tagállamok űrkutatási intézetei vesznek részt, mint például az Európai Űrügynökség, az európai meteorológiai műholdrendszer (Eumetsat), valamint több más, tagállamokon átívelő uniós tematikus ügynökség. Bár a Copernicus működése nem látható mindenki által, eredményei azonban mindenkinek kézzelfoghatóvá válhatnak, hiszen a közös erővel nyert adatokhoz gyakorlatilag teljes mértékben, nyíltan és ingyenesen hozzá lehet férni. A bizottság álláspontja szerint nemcsak az élet megkönnyítésében rejlik a program haszna, de abban is, hogy a Copernicus adatait felhasználó vállalkozások egyben munkahelyeket is teremtenek, a számítások szerint 2020-ra – azaz mindössze három éven belül – akár 50 ezer új munkahely is létrejöhet az űrből származó adatok nyomán. Ezzel és a mindennapi életet is megkönnyítő alkalmazásokkal válik kézzelfoghatóvá az, ami egyébként a legtöbb uniós polgárnak szó szerint olyan távoli, mint a csillagok.

A Kopernikusz igazi uniós sikertörténetnek számít, a projekt egyben visszavezet az európai államközösség alapelvéhez, az államok összefogásához is. Itt valóban nem számít az, hogy ki melyik tagállamból érkezik, hiszen az űr mindenkié, és nem ismer határokat.

A szerző a Hír TV szerkesztő-műsorvezetője: Matsuzaki Diána Sayuri.