Varsó sem ússza meg a hetescikkely-eljárást
Hír TV
2017. november 15., szerda 17:52
Nincs érdemi párbeszéd Brüsszel és Varsó között, a lengyel kormány nem hajlandó a személyes egyeztetésre. Erről beszélt az Európai Parlamentben az Európai Bizottság első alelnöke. Az uniós testület már hosszú ideje bírálja a lengyel kormányt az igazságügyi rendszer átalakítása miatt, például azért, mert a kormány közvetlen befolyással lehet az alkotmánybíróság tagjainak kinevezésére, de kifogásolják a szigorú abortuszszabályokat is
„A lengyel hatóságoknak helyre kell állítaniuk az alkotmánybíróságuk függetlenségét, ahogy azt a lengyel alkotmány előírja. Másodszor: Lengyelországnak a bírósági szervezetet összhangba kell hoznia az uniós joggal, meg kell szüntetni a nemek közötti diszkriminációt, és a jogállamisággal összhangba kell hozni a nyugdíj utáni foglalkoztatás, illetve a kinevezés rendszerét is” – húzta alá Frans Timmermans.
A parlamenti vitában szóba került a hétvégi varsói neonáci felvonulás is, amelytől a kormány nem határolódott el. „Szombaton hatvanezer fasiszta masírozott Varsó utcáin, neonácik, a fehér felsőbbrendűség hívei. És nem Amerikáról beszélek, hanem Varsóról, Lengyelországról. Körülbelül 300 kilométerre Auschwitz-Birkenautól. Sosem gondoltam volna, hogy ez megtörténhet Európában vagy pont Lengyelországban” – jegyezte meg Guy Verhofstadt, a Liberálisok frakcióvezetője.
Egy lengyel kormánypárti politikus azt mondta, nem fogják engedni, hogy Brüsszel beleszóljon a belügyeikbe. „Kelet-Európa végre önálló lehetne, függetlenül működhetne az oroszok után, és most úgy néz ki, hogy a Nyugat kolóniájává kell válnunk. Nem fogunk mindenért elnézést kérni, nem fogunk mindenre engedélyt kérni” – reagált Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek EP-képviselője.
Az Európai Parlament végül nagy többséggel úgy döntött, hogy az európai értékek súlyos megsértésének kockázata miatt megkezdik az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárást, amelynek végén akár fel is függeszthetik a lengyelek szavazati jogát. Hasonló eljárás indult idén májusban Magyarország ellen is.
A jelenlegi lengyel kormány mandátumát ez a mostani eljárás minden bizonnyal nem fogja befolyásolni, ki tudják tölteni azt, hiszen az eljárás csak az Európai Parlamentben még legalább egy évig fog tartani, ezután kerül át a tagállamokat tömörítő tanácshoz, ahol újabb hosszadalmas procedúra veszi kezdetét. A Hír Televíziót Arató László tudósította Brüsszelből.