2024. 02. 24. Szombat Szökőnap napja
Jelenleg a TV-ben:

Vezércikk

Következik:

Sajtóklub 08:05

Tüntetnek Macron reformja ellen

2017. augusztus 31., csütörtök 22:57, frissítve: péntek 07:29

Bemutatta a francia kormány a munkajogi reformot, amely ellen két hatalmas tüntetés már biztosan lesz szeptemberben – a legnagyobb szakszervezetek egy részét azonban meggyőzte a párizsi vezetés, hogy ne csatlakozzon az utcai tiltakozáshoz. A reform ellenzői leginkább a munkájuk elvesztésétől tartanak, miközben a kormány a munkanélküliség csökkentését szeretné elérni az alkalmazási szabályok felpuhításával.

Baloldali fiatalok tiltakoztak szerdán Párizsban Emmanuel Macron munkajogi reformja ellen. Az államfő legfőbb célja, hogy egyszerűbbé tegye a munkaadóknak az alkalmazottak elbocsátását – de a felvételét is. Macron így tenné rugalmasabbá a munkaerőpiacot, hogy a jelenlegi 9,5 százalékról 7 százalékra csökkenjen az állástalanok aránya elnöki ciklusa végére, 2022-re. A tüntetők szerint ez valójában azt jelenti: könnyebb lesz őket kirúgni.

A reform részleteit csütörtökön ismertette a párizsi kormány, a bejelentés előtt a miniszterelnök egyeztetett a legnagyobb francia szakszervezetek vezetőivel. A megbeszélésről csalódottan távoztak a dolgozók képviselői.

„Mélységesen csalódottak vagyunk, mert kimaradt az a lehetőség, hogy modernizáljuk a társadalmi viszonyokat az országban, és hogy tényleges vállalatirányítási eszközzé tegyük a társadalmi párbeszédet” – mondta Laurent Berger, a CFDT szakszervezet főtitkára.

Azt viszont sikerült elérnie a kormánynak, hogy a három legnagyobb szakszervezetből kettő ne csatlakozzon a szeptember 12-re meghirdetett óriásdemonstrációhoz, amelyet szeptember 23-án egy másik nagyszabású utcai tiltakozás követ. Ez utóbbit a szélsőbal elnökjelöltje, Jean-Luc Mélenchon vezeti majd – csakúgy, mint a reformellenes mozgalom egészét.

Az egyik legellentmondásosabb ügy a végkielégítések kérdése: eddig 2 évi munka után 6 havi fizetés járt a menesztett alkalmazottaknak, az új szabályozás alapján viszont ennek csak a fele.

Macronék szerint a munkajogi reform leginkább a kis- és középvállalatoknak kedvez majd, a franciák több mint fele ilyen cégeknél dolgozik. A kormány azt akarja, hogy az alkukat helyi szinten kössék meg a felek, a szakszervezetek megkerülésével, ezért a kabinet arra ösztönzi az 50 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégeket, hogy állítsanak fel dolgozói tanácsokat, és velük egyezkedjenek.

„Lehetővé tesszük a cégeknek és az alkalmazottaknak, hogy egyszerűen, gyorsan és hatékonyan alkalmazkodjanak. Jelentős intézkedés, hogy az összes cég, mérettől függetlenül gyorsan alkalmazkodhat a felfelé vagy lefelé tartó piaci folyamatokhoz, az egyszerűsített többségi megegyezéssel a munkaadók és a dolgozók között, a munkaidő, a prémium és a munkahelyi mobilitás ügyében” – mondta Muriel Pénicaud francia munkaügyi miniszter.

Franciaországban a munka törvénykönyve 3000 oldalas, és bonyolult, szigorú szabályozásai több szakértő szerint is gúzsba kötik a nyugat-európai állam gazdaságát.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!