Több ezren a csíkszeredai ételszentelésen

Hóesésben és hidegben is több ezren érkeztek Csíkszereda központjába, húsvéti kosarakkal. Az ételeket a hagyománynak megfelelően a város plébánosa szentelte fel. A helyiek egyetértenek abban, hogy ételszentelés nélkül nincs húsvét.

„Akár itt Csíkszeredában, akár falun, húsvét enélkül nincsen, persze van az ünnep, a feltámadás, de ezzel ünnepeljük a feltámadt Jézust, ez öröktől fogva ránk hagyományozódott, gyermekkoromban is az ünnep azzal kezdődött, hogy el kellett vinni a templomba a kosarat, ez nagyon szép szertartás” – mondta Imets László.

A székelyek szerint a vallási ünnep a magyarok nemzeti összetartozását is jelképezi.

„A székely nép katona nemzet, történelme erről szól, és mi ápoljuk, hogy fegyelmet tartsunk, közösségünkért fontos ezt a fegyelmet tartani, mert rend a lelke mindennek, és az egyház lelke a szentlélek. Isten s a lelkes ember nem lehet csorda, hanem felelősségtudó, közösségért érző. Ilyen a székely katonanemzet” – így Darvas Kozma József pápai káplán.

A húsvéti ételeknek vallási jelentőséget is tulajdonítanak. A bárány a bibliai időkben például áldozati állat volt, a főtt tojás az újjászületés, a füstölt-főtt sonka pedig a paraszti élet jelképe.

„Sonka, tojás, kolbász, egy nagyon pici pálinka a reggelihez, házi sült kenyér, gondolom, semmit nem hagytam ki, s bárány, a legfontosabb a bárány, ez a lényeg, a bárányhús” – nyomatékosított Lukács Éva.

A székelyföldi hagyományok része, hogy húsvétkor a húsételekből származó csontokat nem a szemétbe dobják. A babona szerint ha nem így tennének, az szerencsétlenséget hozna a házra.