Menekültkvóta: holnap sok minden kiderül

Egyre több embercsempész bukik le az osztrák–bajor határon fekvő Passaunál. „A megváltozott feltételeknek köszönhetően, a belépések ellenőrzésével, naponta egy-két csempészt kapunk el és száz migránst, akik itt regisztráltak. Ezelőtt más volt a helyzet, (..) 12-15 embercsempészt kaptunk el, akik 700-900 migránst szállítottak” – mondta az alsó-bajországi rendőrség szóvivője.

A német kancellár arról beszélt a svéd miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után, hogy a tömeges migrációval az Európai Unió külső határait védő országok közül egy sem tud megbirkózni. Angela Merkel szerint a helyzet nem kezelhető a menekültek regisztrációját és visszatoloncolását szabályozó uniós egyezménnyel, új szabályozásra van szükség.

„A szíriai polgárháború fejleményei miatt olyan kihívásokkal állunk szemben, amelyeknek a Dublin III. egyezmény már nem felel meg. Sem Görögország, sem Olaszország nem tudja egyedül felvenni azokat a menekülteket, akik az EU külső határaihoz érkeznek. Tehát meg kell vitatnunk a menekültpolitika módosítását. Németország és Svédország egyetért abban, hogy kötelező kvótákra és számokra van szükség abban a tekintetben, hogy hány menekültnek van joga menedékre. Őket tisztességes módon, bizonyos elvek alapján kell elosztani a tagállamok között. De ettől sajnos még nagyon távol vagyunk” – hívta fel a figyelmet Angela Merkel.

Korábban az osztrák belügyminiszter, a napokban pedig Angela Merkel helyettese fenyegette meg az uniós támogatások csökkentésével azokat a tagállamokat, amelyek ellenzik a nyugati országok által szorgalmazott menekültkvóta bevezetését. A tiltakozók közé tartozik Szlovákia, Csehország és Magyarország.

„Az európai uniós források járnak egy bizonyos szabály szerint minden európai uniós tagországnak. Ráadásul pont Magyarországot fenyegetni ezzel azért is visszatetsző és képmutató magatartás, mert ha valaki, akkor Magyarország betartja az európai uniós jogszabályokat. Tehát én ezt a kettőt szétválasztanám, mint ahogy szét is kell választani őket, semmi közük egymáshoz. Ugyanakkor az úgymond kvótaügyben semmilyen módon nem változott az álláspontunk, a kötelező kvótát semmiképpen nem támogatjuk, többek között azért nem, mert 60 ezer ember szétosztásáról rendelkezik, miközben csak Magyarországra több mint 170 ezren jöttek be idén” – így Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A kvótarendszer részleteit az Európai Bizottság elnöke szerdán ismerteti az Európai Parlament ülésén. Az EP liberális frakciójának vezetője igyekszik morális nyomást gyakorolni a visegrádi országokra.

„Nagyon csalódott vagyok a visegrádi országok miatt, szerintem többük – Magyarország bizonyosan – elfelejtette, hogy 1956-ban több mint 200 ezren menekültek az orosz tankok elől Nyugat-Európa különböző országaiba. Ugyanez történt, kisebb létszámban az 1968-as prágai tavasz után. (…) Szerintem jelenleg az a probléma, hogy az európai vezetők reagálása inkább a lapok címoldalának reggeli híreihez igazodik, mintsem a menekültválság koherens, átfogó, globális megközelítéséhez” – mondta az Európai Parlament liberális frakcióvezetője.

Globális megközelítést sürget az ENSZ menekültügyi különmegbízottja is, aki a kvótarendszert az egész világra, az Egyesült Államokra, Ausztráliára és a Távol-Keletre is kiterjesztené. A volt szovjet blokk országait ő is megfeddte.

„Schengen a leghatározottabban széteshet, és valószínűleg szét fog esni, ha nem lesz közös európai politika a migrációs ügyben. Schengen veszélybe került, pedig ez az Európai Unió egyik legnagyszerűbb eredménye, a közös politikai egyik legfontosabb eleme azon tagállamok számára is, akik most elutasítják a közös európai politikát, különösen a közép- és kelet-európai államok” – így az ENSZ migrációs különmegbízottja.

Az Arab Liga elnöke szerint a menekültválságra a szíriai béke jelentené a végleges megoldást. A német vezetés arra számít, hogy idén négyszer annyi, 800 ezer menekült érkezik Németországba a háború sújtotta övezetekből, mint tavaly.