Kína csatlakozik az elefántagyar-kereskedelem nemzetközi tilalmához

Elefántcsontokat foglalnak le a kínai határőrök 2017 decemberében. A hagyományosnak nevezett gyógyászat miatt az elefántcsont-termékek népszerűek Kínában: a piacukat évi 10 milliárd dollárra becsülik. Ehhez évente 30 ezer elefántot kell lemészárolni, miközben egész Afrikában 600 ezer elefánt él. 50 éve még 6 millió volt.

– Sokan nem gondolnak bele, hogy ezekhez az alternatív egészségügyi termékekhez állatokat kell lemészárolni. Mindegy, milyen hatást tulajdonítunk egy-egy terméknek, ha vér tapad hozzá – kampányolt Kína egyik leghíresebb sportolója, az NBA-t is megjárt Jao Ming (Yao Ming).

Az elefántcsont kereskedelme 1990 óta tilos, Kína volt az utolsó nagyhatalom, amely csatlakozott a tilalomhoz. Sok környező ország, mint Laosz, vagy Vietnám viszont még mindig nem bünteti az agyarkereskedelmet. Ráadásul az innen származó termékek 3-5 százaléka Európába és Észak-Amerikába kerül. Donald Trump novemberben egy napra feloldotta a csontkereskedelem tilalmát, de a népharag miatt ezt visszavonta.

– Nem csak tűt keresünk a szénakazalban, de sokszor azt is nehéz eldönteni, melyik szénakazlat túrjuk szét. Ha jön egy konténer Kínából, akkor abban minden van, ruhától elektronikus eszközökön át akár elefántagyar-porig. Ilyen konténerből pedig annyi jön, hogy képtelenség mind ellenőrizni – mondja egy brit vámos.

Az elefántok néhány kenyai és dél-afrikai parkban fegyveres védelmet kapnak. Máshol viszont az orvvadászat millió dolláros iparág, amiből komplett falvak élnek. Mivel pedig az elefánt vándorló állat, hiába védik valahol, ha máshol vadásszák.