Juncker üzent az EU-tagságra vágyó nyugat-balkáni államoknak
Hír TV
2018. március 1., csütörtök 22:11, frissítve: csütörtök 23:03
Alig több mint egy héttel Orbán Viktor látogatása után Jean-Claude Juncker is Bulgáriába utazott. A magyar kormányfő február közepén az EU migrációs és kvótapolitikája ellen keresett szövetségest Szófiában – ahol így az unió két legkorruptabb országának vezetője találkozott, legalábbis a Transparency International rangsora szerint.
Míg Orbán Viktor Brüsszel ellen, addig az Európai Bizottság elnöke a nagyobb EU-s elköteleződés mellett kampányolt Bojko Boriszovnak. A bolgár kormányfő a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón jelezte: hazája híd szerepet töltene be az unió és a szomszédos illiberális demokráciák között.
„Itt az ideje megerősíteni, hogy mindaz, amit az EU égisze alatt teszünk, az nem Oroszország vagy Törökország vagy más szomszédaink ellen van; épp ellenkezőleg: mi építeni akarunk a régiónkban, nem rombolni, békét és stabilitást akarunk, főleg az energiaipar terén” – emelte ki a bolgár miniszterelnök.
Szófiában azoknak a nyugat-balkáni országoknak az állam- és kormányfői gyűltek össze, amiket az EU a közeljövőben befogadna – bizonyos feltételek teljesülése esetén.
„Hiteles harcra van szükség a szervezett bűnözés és a korrupció ellen, ezek beteggé teszik a társadalmainkat; és újfent el kell mondanom, ahogy a mögöttem álló barátaimnak is egyenként elmondtam, hogy azoknak az országoknak, amelyek csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz, le kell zárniuk az egymással fennálló területi konfliktusaikat” – emelte ki Jean-Claude Junker, az Európai Bizottság elnöke.
Juncker utolsó megjegyzése leginkább Szerbiának és Koszovónak szólt: a két ország uniós csatlakozásának legfőbb akadálya, hogy Belgrád nem hajlandó elismerni, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan elszakadt Szerbiától. A szerbek a nemzetük bölcsőjeként tekintenek a többségében albánok lakta területre, aminek függetlenségét egyelőre néhány EU-tagállam sem ismeri el: többek közt a magyar kisebbségük autonómiatörekvéseitől tartó Románia és Szlovákia sem.
Ha mégis sikerül rendezni a határvitát, Szerbia már 2025-ben az Európai Unió tagja lehet a hivatalos brüsszeli célkitűzés szerint.