Juncker elismerte a vádakat

Luxemburg adóhivatala korábban ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után a nagyhercegségben adózzanak, így csak a töredékét kellett megfizetniük annak, amit más országokban kellett volna. A botrány nem sokkal azután robbant ki, hogy Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság éléré került. Juncker annak ellenére tagadta érintettségét, hogy nemcsak az ország miniszterelnöke, hanem  pénzügyminiszter is volt. Annyit azonban beismert, hogy luxemburgi miniszterelnöksége idején – mint fogalmazott – elhanyagolták a tisztességes adóversenyt.

„Nem állítottam soha, hogy nem beszéltem másokkal adókérdésekről, csak azt mondtam, és ez igaz is, hogy egyes cégekkel kapcsolatban soha nem kaptam és nem tettem ajánlatot” – mondta Juncker, aki név szerint is megemlített egy multinacionális céget, amellyel tárgyalt is.

„Az Amazon nagyon akart Luxemburgba jönni, de az Amazonnal én nem kötöttem semmilyen konkrét megállapodást, ez egyébként sem a pénzügyminiszternek a dolga. Tehát kérdések és válaszok hangzottak el, de soha nem tettem adókönnyítést, vagy adókönnyítésre vonatkozó ajánlatot egy cégnek sem, így az Amazonnak sem” – szögezte le az Európai Bizottság elnöke.

Az Európai Bizottság  ezzel kapcsolatban még azt hozta fel a maga mentségére, hogy Luxemburgban az adóügyeket nem a pénzügyminiszter, hanem az adóhatóság intézi. Juncker hangoztatta, hogy a tisztességes adóverseny híve, habár ez a verseny nem mindig volt az. Véleménye szerint az eltérő nemzeti adószabályozások nehezítik az uniós szintű igazságszolgáltatást, és torzítják a szabadpiaci versenyt, ezért egységes, igazságos és átlátható adóztatási rendszer kidolgozására van szükség. Megjegyezte azonban, hogy Európában Liechtensteinbe, San Marinóba és Svájcba is el lehet vinni a pénzeket, és ezért az egységes szabályozásba ezeket az országokat is be kellene vonni.