Hazatért a libanoni miniszterelnök

Visszakapták a miniszterelnöküket a libanoniak, több mint két heti rejtélyes távollét után. Szaad Haríri még november elején váratlanul Szaúd-Arábiába utazott, majd azzal sokkolta országát, hogy megüzente lemondását.

Hazája vezetése szerint a szaúdiak túszul ejtették, és ők kényszerítették a nyilatkozatra - Haríri ezt cáfolta. Azt mondta, azért távozott, mert otthon Libanonban nem volt biztonságban, ugyanis Iránhoz és a Hezbollahhoz kötődő személyek merényletet terveznek ellene.

A távozását mindenesetre nem volt hajlandó elfogadni a libanoni államfő, arra hivatkozva, hogy ezt személyesen kell bejelentenie a miniszterelnöknek. Az elnök és a kormányfő már találkozott is, és arra jutottak, hogy Haríri átmenetileg felfüggeszti a lemondását, hogy nyugodtan megbeszélhessék, mi vezetett a miniszterelnök döntéséhez.

„Ma benyújtottam a lemondásom az Elnök úrnak, ő pedig azt kérte tőlem, hogy várjak ezzel, és folytassunk párbeszédet a lemondás okairól és a politikai hátteréről, és én igent mondtam neki” – fogalmazott a miniszterelnök.

A miniszterelnök hivatalosan vetett véget önkéntes száműzetésének, hogy részt vehessen a függetlenség napi ünnepségen.

Libanon katonai felvonulással emlékezett meg fennállása 74. évfordulójáról.

Az egykori francia gyarmat 1943-ban vált függetlenné, és létrehozta a hatalommegosztáson alapuló politikai modellt, amelyben az elnök maronita keresztény, a miniszterelnök szunnita muszlim, a parlament elnöke pedig síita muszlim - az ország vegyes lakosságának egyenlő képviseletéért.

Haríri szerint az utóbbi időben a síita politikai akarat dominál az országban, vagyis az történik, amit a Hezbollah és rajta keresztül a szervezetet pénzelő Irán akar.

Elemzők szerint Irán régiós riválisa, Szaúd-Arábia ezért szerette volna elérni, hogy Haríri lemondásával összeomoljon a libanoni egységkormány, és a káoszt kihasználva Rijád visszaszerezze a befolyását Libanonban.