2024. 04. 18. Csütörtök Andrea, Ilma napja
Jelenleg a TV-ben:

Napi aktuális

Következik:

Vezércikk 20:55

Ez a találkozó is jelentős fordulatokat hoz a világpolitikában?

Hír TV

2018. július 16., hétfő 19:24, frissítve: hétfő 19:30

A mostani a 4. orosz-amerikai csúcstalálkozó Helsinkiben - az előző alkalmak jelentős fordulatokat hoztak a kétoldalú kapcsolatokban és a világpolitikában.

„Szeretettel üdvözlöm önöket a fővárosunkban. És remélem, hogy rövid helsinki tartózkodásuk olyan élvezetes lesz, mint amennyire gyümölcsöző” – így köszöntötte az akkori finn elnök az első Helsinkiben rendezett orosz-amerikai csúcstalálkozó résztvevőit 1975 nyarán. Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford tárgyalásait igazi diplomáciai nagyágyúk, Andrej Gromiko és Henry Kissinger külügyminiszterek készítették elő, és itt írták alá azt a helsinki záróokmányt, ami jelentősen csökkentette a hidegháborús feszültséget a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Ez volt a legjelentősebb nagyhatalmi találkozó a második világháború lezárása óta.

A következő találkozó idején 1990-ben már szétesőben volt a Szovjetunió, de világpolitikai pozíciója miatt fontos volt, hogy Moszkva áldását adja az Egyesült Államok első iraki offenzívájára, Szaddám Huszein rezsimje ellen. Mihail Gorbacsov és idősebb George Bush meg is tudott egyezni erről - a finn elnöki palotában, ami a Putyin-Trump találkozó helyszínéül is szolgál.

„Maga a tény, hogy ennyire őszintén beszélhetünk, harag nélkül, erősíti a kölcsönös megértést. És amikor egy ilyen jellegű kérdésben vállvetve állunk, sok más országgal együtt az ENSZ-ben, az szerintem nyilvánvaló bizonyítéka ennek a fejlődőben lévő kölcsönös megértésnek” – így idősebb George Bush akkori elnök.

A harmadik helsinki csúcstalálkozón már nem egy szovjet pártfőtitkár, hanem az első orosz államfő képviselte Moszkvát: 1997-ben Borisz Jelcin ült egy asztalhoz Bill Clinton amerikai elnökkel a finn fővárosban.

„Egyetértettünk abban, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közti kapcsolat, és a NATO-orosz együttműködés túl fontos ahhoz, hogy veszélybe sodorjuk” – jelentette ki Bill Clinton.

Oroszország itt jelezte, hogy nem örülne, ha a NATO a volt szovjet utódállamokból is tagokat toborozna - azóta is ez a hozzáállás határozza meg az orosz kül- és katonapolitikát, ez áll az ukrajnai háború hátterében is.

„Álláspontunk szerint a NATO keleti bővítése hiba, méghozzá súlyos. Mindazonáltal, az Oroszországra nézve negatív következmények minimalizálásáért beleegyeztünk, hogy aláírjuk az orosz-NATO egyezményt” – mondta az Orosz Föderáció első elnöke, Borisz Jelcin.

A jelentős nézetkülönbségek ellenére Clinton és Jelcin között legendás barátság szövődött, és a vezetők hivatali idejük során összesen 15-ször találkoztak.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!