Egy héten át zárva lesznek a görög bankok
2015. június 29., hétfő 14:00, frissítve: hétfő 21:22
„Úgy gondolom, hogy ha ez a bizalmatlanság nem áll helyre a következő időszakban, akkor néhány hét múlva akár áruhiány is felléphet bizonyos termékkörök esetében. A nemzetközi utalások is erősen korlátozva vannak, tehát ebből a szempontból is nagyon káros bankszünnapot tartani vagy tőkekorlátozásokat bevezetni hosszú távon. Rövid távon viszont, úgy gondolom, teljes mértékben indokolt, hiszen már így is igen komoly bankpánikszerű jelenségek voltak Görögországban, és a görög pénzügyi rendszer csak azért nem omlott teljesen össze, mert az Európai Központi Bank ott állt a háttérben és nyújtotta a likviditást, de ez sem tarthat a végtelenségig” – vélekedett Tóth Gergely, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense.
A hitelezőkkel folytatott sikertelen tárgyalások után a görög kormány bejelentette: hétfőn banki szünnapot tartanak az országban, hogy limitálják a pénzkivételeket. Mivel a görögök ellepték a bankautomatákat az elmúlt napokban, a készpénzfelvételt is korlátozzák, csak napi hatvan eurót vehetnek fel a lakosok. Az emberek csak az országon belül használhatják hitel- és betéti kártyáikat, külföldön nem.
„Tegnap késő este is az ország legkülönfélébb pontjain mindenhol lehetett látni a médiaközvetítésben, hogy sorban állnak az emberek. A következmények teljes egészében kiszámíthatatlanok, percről percre jönnek rá az emberek arra, hogy mit jelent ez a mindennapi életükben. A kormányrendelet például azt jelentette be, hogy használhatják a kártyákat, tehát a vásárlásnál elektronikus fizetésre van mód, de a legtöbb szupermarket, valamint benzinkút úgy döntött, hogy nem fogad el kártyát, mert fél attól, hogy nem fog rendelkezni elég készpénzzel ahhoz, hogy aztán a kuncsaftjait kiszolgálja” – mondta Fokasz Nikosz, az ELTE egyetemi tanára.
Mélyponton a forint |
A görög hírekre öt hónapos mélypontjára zuhant a forint. Bővebben >>> |
Azok a turisták, akiknek külföldi bankok által kibocsátott kártyái vannak, használhatják őket, ám a pénzügyminiszter hozhat megszorító rendelkezéseket, amennyiben a likviditás veszélybe kerül.
Közben az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért felelős tagja közleményben jelezte: Brüsszel indokoltnak tartja a görög tőkekorlátozásokat. A gyors vizsgálatra azért volt szükség, mert a tőke szabad mozgásának korlátozását alapvetően tiltja az uniós jog.
Juncker: Athén előtt továbbra is nyitva áll az ajtó
Nem tesz új javaslatokat az Európai Bizottság a görög kormánynak az adósságválság megoldására – jelentette be Jean-Claude Juncker kora délutáni sajtótájékoztatóján.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: Athén előtt továbbra is nyitva áll az ajtó, és bármikor visszatérhet a tárgyalóasztalhoz. Egyúttal bírálta a kormányt, mert egyoldalúan népszavazás kiírása mellett döntött a hitelezők által javasolt megszorító csomagról. Utalt arra is, hogy a vasárnapi népszavazás valójában Görögország eurózóna-tagságáról fog szólni.
„Ez egy nagyon fontos pillanat a görög emberek és az európai emberek számára. Itt az idő, hogy a görögök elmondják a véleményüket és alakítsák a saját sorsukat – ennek a nemzedéknek, és ami még fontosabb: a jövőbeni nemzedéknek a boldogulásáért. Itt az idő, hogy a görög politikai vezetők vállalják a felelősséget, és elmondják az emberelnek, mi forog valójában kockán” – fogalmazott Juncker.
Részleges csődöt jelenthetnek
Július 5-én tarthatnak a görögök népszavazást a Brüsszel által elvárt megszorításokról. Alexisz Ciprasz kormányfő arra kérte népét, hogy utasítsa el a hitelezők javaslatát. „Megcsináljuk! A görögök méltósága a zsarolással és az igazságtalansággal szemben a remény és büszkeség üzenetét küldi Európának” – mondta a miniszterelnök.
Athénnak kedden kellene törlesztenie 1,6 milliárd eurót a Nemzetközi Valutaalapnak. Mivel erre nincs pénze, kedden részleges csődöt jelenthet. Brüsszel bent tartaná a görögöket az eurózónában. „A játéknak vége olyan értelemben, hogy a kormány elment a falig. Zsákutcába irányította magát a kabinet a tárgyalások során, nem fogadta el az ajánlatunkat. Nyitott kérdés, hogy mi lesz az eurózónával és a tagságukkal” – mondta Günther Oettinger EU-biztos
Az EU gazdasági biztosa, Pierre Moscovici szerint még mindig van lehetőség a tárgyalások folytatására. „Az ajtó nyitva áll a tárgyalások folytatása előtt. Javaslatokat tettünk végéig, én egyet hallottam, ez az áfa 23 százalékra emelésére vonatkozott a görög hotelek esetében. Azt mondtuk végül, hogy nem, megtartjuk az átlagos 13 százalékot. De van esély a tárgyalásokra, mert, mint mondtam, ezek az utolsó méterek, centiméterek, és ezen túl kell jussunk. Remélem, hogy erre nyitottak lesznek” – mondta a francia politikus.
A német gazdasági miniszter már jelezte: amennyiben Görögország becsődöl, Németország kész humanitárius segélyeket juttatni. „Világossá tettük, hogyha bármi is történik, segíteni fogunk a görög embereken. Akkor is, ha a nép a nem mellett teszi le a voksát. De a helyzetet a görög kormány lépései tették ilyenné” – mondta Sigmar Gabriel.
Közben a kormányzó Sziriza egyik vezetője a német a közszolgálati televíziónak azt mondta: Görögország nem akar kilépni az eurózónából és a kormány számára sem elfogadható ez a forgatókönyv.
Forrás: Hír TV