2024. 06. 21. Péntek Alajos, Leila napja
Jelenleg a TV-ben:

Napi aktuális

Következik:

Vezércikk 21:10

Csernobil: 30 éve történt az eddigi legpusztítóbb atombaleset

2016. április 26., kedd 08:16, frissítve: kedd 11:54

A harminc éve történt csernobili atombalesetre emlékeznek ma Ukrajnában. 1986. április 26-án robbant fel a helyi atomerőmű egyik reaktora – ez volt a történelem eddigi legsúlyosabb atombalesete. A robbanásban 31-en haltak meg, a sugárzással összefüggő betegségek áldozatainak számát azonban pontosan nem lehet tudni. A környező településeket tízezrek hagyták el, az első kitelepítési intézkedéseket csak 36 órával a katasztrófa után hozta meg az akkori szovjet vezetés.

Az áldozatokra emlékeztek a csernobili katasztrófa évfordulójának előestéjén. Szlavutics település csak 50 kilométerre van Csernobiltól, és azután épült, hogy az erőműhöz legközelebb fekvő Pripjatyból kitelepítették a lakosságot. 1986. április 26-án egy biztonsági gyakorlat során felrobbant a csernobili erőmű 4-es reaktora. A robbanás következtében nagy mennyiségű radioaktív részecske került a levegőbe, olyan mértékben, hogy 31 ember, aki közvetlenül kapcsolatba került a sugárzással, már az első éjszaka meghalt.

„Ez a tragédia velünk marad életünk végéig. Sosem tudom elfelejteni. És egyikünk sem, akik ott voltunk a katasztrófa kezdetétől. Én is ott voltam már az első napon” – mondta ez a férfi, aki mérnökként dolgozott a robbanás idején az erőműben.

A sugárzó felhő Ukrajna, a mai Fehéroroszország és Oroszország területeire sodródott, de Nyugat-Európa felé is jutott belőle. A katasztrófa és annak kezelése – a többi közt, hogy a kormány és a hatóságok csak késve reagáltak a történtekre – egyesek szerint rávilágított a Szovjetunió rendszerének hiányosságaira. Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár a Szovjetunió koporsójába beütött egyik utolsó szögnek nevezte a katasztrófát.

„Általánosságban a tragédia súlyos következményekkel járt. Például hogy nem működik az erőmű, pedig ezt mi nem akartuk. De ha az energiaipart a megfelelő színvonalra emelték volna, ez a város sokkal jobb állapotban lenne, és az egész ország fejlettebb lehetne” – vélekedett az erőmű egyik volt alkalmazottja.

Az erőmű 30 kilométeres körzetét kiürítették, ma egy Luxemburg területével megegyező, 2600 négyzet-kilométeres terület van lezárva. A tragédia után ideiglenes betonszarkofágot építettek az erőmű fölé, a végleges védőpajzsot azonban csak 2010-ben kezdték építeni. A 30 ezer tonnás szerkezetet várhatóan ez év végéig fejezik be, ez nemcsak a sugárzástól védi meg a környéket, hanem lehetővé teszi az erőmű romjainak elbontását is. Az új szarkofág építését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank támogatja, az ehhez szükséges másfél milliárd eurót 40 ország adományaiból adták össze.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!