Csak a kormánynak nem tetszik Brüsszel döntése

A bíróság döntése után az illetékes uniós biztos azonnal kilátásba helyezte, hogy ha nem változik a magyar álláspont a menekültek letelepítéséről, akkor rövidesen ismét a bíróságon találkoznak.

„Szögezzük le, a tagállamoknak most kell a szolidaritást megmutatniuk, mert egyes tagállamoknak most van szükségük segítségre. Hogyha azok a tagállamok, akik egyáltalán nem vagy hosszú ideje nem helyeztek át menekültet és nem változtatják meg az álláspontjukat heteken belül, akkor a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokban Csehország, Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróság elé kerül” – nyilatkozta Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa.

A szlovák külügyminiszter szerint elképzelhetetlen, hogy Pozsony ne fogadná el a luxemburgi bíróság döntését. Robert Fico miniszterelnök is úgy fogalmazott, hogy tiszteletben tartják a döntést, de a kormánya nem változtat eddigi álláspontján.

Az egyik magyar EP-képviselő szerint a magyar kormány megítélése egyre rosszabb az unióban, ezért elemi érdeke lenne, hogy végrehajtsa a bírósági döntést, hiszen folyamatosan napirenden vannak az egyre súlyosabb magyar ügyek.

„Abban a folyamatban, ami jelenleg is zajlik, például a hetes cikkely szerinti eljárás és a magyar országjelentés készülése az Európai Parlamentben, rendkívül negatív üzenet lenne az uniós intézmények számára, és jelentősen nehezítené a magyar kormány helyzetét. Nyilvánvalóan részévé válna a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatos aggodalmaknak, hogy immár az Európai Bíróság döntését sem hajlandó a magyar kormány végrehajtani, tehát végeredményében nagyon súlyos következmények lennének a magyar kormány és sajnos ezzel együtt Magyarország számára is” – vélekedett Jávor Benedek.

Egy német politikus azt mondta, hogy amennyiben Magyarország szembemegy az EU-s joggal, akkor megfelelő választ fog kapni a többi tagállamtól.

„Az Európai Unióban a szolidaritás nem egyirányú utca. Ha egyrészt igényt tart valaki az előnyökre, akkor másrészt részt kell venni a felelősség viselésében is. Biztos vagyok benne, hogy ez nem történhet meg, mert ebben az esetben az európai tagállamok parlamentjei meg fogják találni a megfelelő szankciót” – mondta Birgit Sippel.

Az állandó letelepítési mechanizmussal kapcsolatos jogszabály svéd parlamenti jelentéstevője szerint ez a döntés nagy lendületet ad a menekültügyi rendszer reformjához.

„Ez a döntés megerősít engem abban, hogy tovább kell folytatni az európai menekültpolitika reformját. Ha bármi történik az EU keleti határán, akkor például Litvánia vagy Lengyelország kerül nyomás alá, vagy ha a Közel-Keleten, akkor például Ciprus is kerülhet nehéz helyzetbe. Ma arról beszélünk, hogy Olaszországból és Görögországból kell áttelepíteni 120 ezer embert, de ez egy ideiglenes intézkedés, szükség van egy általános mechanizmusra is” – fogalmazott Cecilia Wikström.

A bírósági döntés nyomán úgy tűnik, a Fidesz egyedül maradt az európai nagypolitikában, hiszen pártcsaládja is kihátrált mögüle.

Az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője, Manfred Weber meglehetősen egyértelmű üzentet küldött a magyar kormánynak: a német politikus azt írta, hogy a bíróság ítéleteit végre kell hajtani, és a tagállamoknak együtt kell működni.