A magyar börtönök siralmas állapotán is megakadt a szemük

„Ilyen pánikrohamok törtek rám többször…” – a cella olyan zsúfolt volt, hogy sokszor alig kaptam levegőt – mondja Olivér. Ahogy szabadult, beperelte az államot az emberhez nem méltó börtönviszonyokért.

„Az emberi körülmények szerintem mindenkinek járnak, (…) jó, igaz, hogy megérdemeljük, de azt nem érdemeljük meg, hogy reggelinél például nem tudunk leülni, és normálisan reggelizni” – mondta a Hír TV-nek Sinka Olivér.

Horváth Péter 12 évet húzott le a rácsok mögött gyilkosságért. Feltételesen szabadult, jól kell viselkednie.

„Ahogy be tudják heringmódszerrel zsúfolni az ágyakat, kétszintes ágyak, és akkor ott a sarokban van egy WC, tehát zárkán belül egy WC, ami nincs elfalazva, semmi szellőzés nincs megoldva, függönyözve, jó esetben, azt is magunk szerezzük lepedőből vagy pokrócból csinálunk függönyt” – árulta el Horváth.

Pedig az ombudsman már jó ideje megmondta, hogy a függönnyel elválasztott mellékhelyiség sérti az elítéltek emberi méltóságát.

„A törvény szerint ezeknek az embereknek 3, illetve nőknek 3,5, előzeteseknek meg 4 négyzetméter szabad mozgástér járna” – az egyik jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság képviselte azt a volt fogvatartottat, akinek elsőként ítélt meg kártérítést a strasbourgi emberi jogi bíróság. Példáját ezrek követték – mondja a Helsinki Bizottság illetékese.

– Én úgy tudom, hogy olyan 8 ezer körüli ügyről beszélünk.
– Összesen?
– Ami Strasbourgban pillanatnyilag folyamatban van.

Kádár András társelnök, Magyar Helsinki Bizottság

Strasbourgban elunták a sorozatos magyar kártérítési ügyeket. Az Orbán-kormányt arra kötelezték, hogy dolgozzon ki akciótervet a börtönök zsúfoltságának csökkentésére, és tegye lehetővé a hazai jogorvoslatot.

Január óta egy nyomtatványt kell kitölteniük azoknak az elítélteknek, akik elégedetlenek a magyar börtönviszonyokkal. Csakhogy közel sem kapnak annyi kártérítést, mint amennyire Strasbourgban számíthatnának.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága napi 3000 forintot ítélt meg a raboknak – a magyar akcióterv nagyjából feleennyit.

Magyar György több rabot képvisel Strasbourgban. Az ügyvéd szerint a magyar akciótervből újabb strasbourgi perek lesznek.

„Sajnos egyezménysértő a Magyarországon kialakuló joggyakorlat. Peren kívüli eljárásokban végzik ezeket az ügyeket, nem értesítik az elítélteket, jogi képviselő nem kap semmilyen értesítést, mint hogyha egy zárt ajtó mögött bonyolítanák le ezt az egész eljárást” – mondta Magyar György ügyvéd.

A magyar börtönök többsége a 19. század végén épült, az akkori kor színvonalán. A zsúfoltság enyhítésére a következő egy-két évben új fegyintézeteket húznak fel. Ha a tervek maradéktalanul megvalósulnak, akkor 2020-ra megfelelő férőhely juthat minden fogvatartottnak a magyar börtönökben.