A magas kockázatú országok közé kerültünk

A kutatók hét uniós tagállam, Franciaország, Olaszország, Görögország, Lengyelország, Románia, Bulgária és Magyarország sajtóviszonyait vizsgálták az Európai Parlament egyik bizottságának megbízásából. A szerkesztőségek függetlensége és a finanszírozás átláthatósága mellett megnézték azt is, hogy a tulajdonos vagy a politika mennyire szól bele a tartalomba.

Magyarországon arra jutottak, hogy a médiumok többsége közvetlenül kötődik valamelyik párthoz, egyes sajtótermékek léte szinte kizárólag az államtól függ, amelytől a bevételek négyötöde érkezik hirdetési pénzek formájában. A szerzők szerint a tulajdonviszonyok miatt a politika Magyarországon tudja leghatékonyabban befolyásolni a tömegtájékoztatást.

„A tagállamoknak adatokat kelljen szolgáltatni a médiatulajdonosokról egy transzparens adatbázisba, ami bárki számára hozzáférhető, és az állam által adott médiatámogatásokról, amiket egyébként szükségesnek tartunk a jelenlegi médiarendszerben, különösen a Magyarországhoz hasonló kisebb eltartóképességű országokban. Szükség van állami támogatásokra, de hogy ezeket egyenlő alapon, objektív, pártatlan módon és átláthatóan osszák ki a médiaszolgáltatók vagy a médiatermékek között" – mondja Bayer Judit, a Miskolci Egyetem tanára.

A Fidesz egyik uniós képviselője szerint a tanulmány színvonala alig üti meg egy bulvárcikkét. „Nincs semmi szégyenkeznivalónk, gyakorlatilag nem látok olyan problémát, azon kívül, hogy magyar bulvársajtót idézi. Ha Magyarországról nem támadják, nem látok olyan problémát. ami… Látjuk, ki van hegyezve egyes országokra, Magyarország és Lengyelország mindig meg van említve, tehát ez olyan, mintha vezényszóra menne minden ma ezen a területen” – fogalmazott Gál Kinga fideszes EP-képviselő.

A vita során Gál Kinga felháborodásának adott hangot, mert szerint a jelentésben az van, hogy el kell kezdeni a 7-es cikkely szerinti eljárást azon államokkal szemben, például Magyarországgal szemben, ahol súlyos kockázatnak van kitéve a sajtószabadság. A 7-es cikkely a szavazati jog felfüggesztését is jelentheti. A jelentés készítői cáfolták, hogy ilyen lenne az anyagban, azt mondták, hogy azt javasolják, hogy a tagállam és az Európai Unió intézményei között kezdődjön el azonnali párbeszéd ilyen esetekben. A Hír Televíziót Brüsszelből Arató László tudósította.