8 katonával végzett a pokolgép

Felrobbant egy bomba az éppen elhaladó katonai konvoj mellett Törökország délkeleti részén. A térségben főleg kurdok laknak, akik ismét hadban állnak Törökországgal, júniusban ugyanis a Kurd Munkáspárt és a török kormány is felmondta a két évvel ezelőtt kötött tűzszünetet. Azóta megszaporodtak a merényletek. A török elnök a betiltott Kurd Munkáspártot teszi felelőssé a nyolc halálos áldozatot követelő támadásért. „Olyan időket élünk, amikor szolidaritásra és testvéri szeretetre lenne szükség a muszlimok között. Ezzel szemben újra és újra öldöklésnek, testvérháborúnak és megoszlásnak vagyunk tanúi. Ma nyolcan haltak mártírhalált” – mondta Recep Tayyip Erdogan.

Fegyveres összecsapások törtek ki a kurd fővárosnak tartott Diyarbakir közelében is, majd a radikálisok kikiáltották a térség függetlenségét. Azóta katonák razziáznak a környéken és nem engedi a városba a civileket. Szilvanban már két napja éjszakai kijárási tilalom van érvényben. „Nem engedélyezett a belépés a városba. Megakadályozták, hogy bemenjünk, pedig mindent megtettünk ezért. Azt hallottuk, hogy súlyos harcok dúlnak a városban” – mondta egy török nőszervezet aktivistája.

A török hatóságok az utóbbi két hónapban a Kurd Munkáspárt több mint 2500 tagját tartóztatták le, és sok kurd lázadót megöltek.

Erdogan időt húz

Nem tudott kormányt alakítani Törökországban az Igazság és Fejlődés Pártja. A Hír TV-nek nyilatkozó szakértő szerint  a török elnök most egyértelműen időhúzásra játszik. Szalai Máté úgy véli, hogy Tayyip Erdogan a kurd lázadók elleni kemény fellépéssel egyszerre akarja megnyerni a mérsékeltebb kurd szavazókat és a török szélsőségeseket.

„Erdogannak két merítése lehet. Az egyik azok a kurd választók, akik láthatják most, hogy a Kurd Munkáspárt erőszakos politikája hova vezet, ők átállhatnak az Igazság és Fejlődés Pártjához. Pontosabban visszatérhetnek, hiszen a pártnak hagyományosan van egy kurd szavazóbázisa, másrészt pedig a szélsőségesektől hódíthat el szavazatokat Erdogan, a kurdok elleni agresszív politika is ennek a része lehet” – véli Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Forrás: Hír TV