Választás elé állították a görög kormányfőt

A turisták száma nem esett vissza Görögországban, a tőkekorlátozás rájuk nem is vonatkozik, de ha a görögök kiesnek az eurózónából, akkor ez az iparág is összeomlik. „Szerintem a legnagyobb baj, hogy a német kormány és néhány európai ország már egyáltalán nem bízik a görögökben, szóval szerintem biztos, hogy még elhúzódnak a tárgyalások, akármit is ígérnek meg a görögök” – mondja egy német turista, aki pontosan ráérzett, mi az oka a tárgyalások megrekedésének.

A görög kormány 13 milliárd eurónyi megszorítást ígért 53 és fél milliárd euró hitelért cserébe. Csakhogy a programjuk alapja a privatizáció és adóemelés, ezek pedig eddig se működtek a görögöknél, az adóknak csak alig több, mint felét tudják behajtani. A hitelezők ezért most azt akarják, hogy a görög parlament törvénybe foglalja a privatizáció felgyorsítását és az adóhatóság működésének a kiterjesztését. Emellett nyugdíj- és munkaerő-piaci reformot is elvárnak. Ha ezeket megszavazza a görög parlament, akkor lehet szó újabb hitelről.

„Néhány kérdés még mindig nyitva van, ezekről a görög parlamentnek és a tagországok kormányainak kell dönteni a következő napokban, azt mondanám, hogy körülbelül a kérdések 90 százalékát sikerült megoldanunk” – mondta Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter. A finn kollégája szerint a görög parlamentnek most szerdáig van ideje megszavazni a reformokat. A luxemburgi miniszter pedig elismerte, hogy még mindig nem biztos, hogy a görögök az eurózónában maradnak. Angela Merkel is azt mondta, hogy nem kell mindenáron megállapodni.

Német kollégája, Wolfgang Schauble azt kezdeményezte, hogy a görögök eurózóna-tagságát öt évre felfüggesszék, amíg egyenesbe hozzák a gazdaságot, de ezt a többi tagállam leszavazta. Vasárnap a pénzügyminiszter mellett már a kancellár, Angela Merkel is elment a tárgyalásra. Ő nem zárta ki, hogy a görögök áthidaló hitelt kapjanak, de ehhez átfogóbb reformokat vár el.

„A legfontosabb dolog tűnt el az elmúlt időszakban, a bizalom, a megbízhatóság. Ez azt jelenti, hogy nagyon kemény tárgyalások jönnek. Nem kötelező mindenáron megállapodni. Tudom, hogy az idegek pattanásig feszültek, de muszáj mérlegelnünk mindennek az előnyeit és hátrányait. Ez a görögök és az eurózóna érdeke is. Ma azt vizsgáljuk meg, hogy milyen lehetősége van egy újabb hitelcsomagnak, ami tárgyalási alap lehet” – mondta a német kancellár.

A görög közszolgálati tévének Alexisz Ciprasz azt mondta, hogy pozitívan látja az eredményeket és hajlandó lesz a kompromisszumra.

Megállapodtak egy tervezetről

Az eurózóna pénzügyminiszterei megállapodtak egy tervezetről a görög hitelcsomaggal kapcsolatban, de ennek részleteit a valutaunió állam- és kormányfőinek kell még pontosítani. A finn külügyminiszter szerint az újabb hitelért cserébe a görög kormánynak a munkaerő-piaci és adóreformot, illetve a privatizáció felgyorsítását törvénybe kell foglalni legkésőbb jövő szerdáig. A luxemburgi pénzügyminiszter szerint viszont továbbra sem lehet kizárni, hogy Görögország kikerül az euróövezetből, és Angela Merkel német kancellár is azt mondta, hogy nem kell bármi áron megállapodni a görögökkel. Két órával a csúcs kezdete után Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megszakította a tárgyalást, ezt követően kétoldalú tanácskozásokkal folytatták a politikusok. Ez arra utal, hogy még sok a bizonytalanság a megállapodás körül, és ezeket pontosítani szeretnék. Martin Schulz a csúcs elején azt mondta, az EU hitelessége a tét.

Egy kiszivárgott dokumentum szerint az EU-vezetők olyan feltételt szabtak Athénnak, hogy szerdáig fogadjon el a görög parlament számos jogszabályt, amelyek garanciát jelenthetnek a reformokra. Ciprasz kormánya azt vállalta, hogy a társasági adót 26-ról 28 százalékra emeli, új adókat vezet be és a meglévőket kibővíti, az áfa- és a nyugdíjrendszert átalakítják és csökkentik a nyugdíjakat. Mindezekért 53,5 milliárd euró áthidaló kölcsönt kaphat Görögország, ezt azonban hat tagállamnak meg kell szavazni. Ebben a dokumentumban az is olvasható, hogy ha nincs megegyezés, akkor fel kell ajánlani a gyors távozás lehetőségét a görögöknek. Jean-Claude Juncker azt mondta, az utolsó másodpercig harcolni fog a megegyezésért – számolt be Arató László, a Hír TV munkatársa Brüsszelből.

Forrás: Hír TV