Görögországnak le kell nyelnie a keserű pirulát

Ismét régi fényében tündököl az euró – az Európai Központi Bank egykori frankfurti épülete előtt. A felújított jel a görög válság szimbóluma is lehetne: azután tűnt el, hogy a görögök nemet mondtak hitelezőik feltételeire, egyúttal valószínűleg az euróra is, és azután került vissza, hogy Athén meggondolta magát. A harmadik hitelcsomagot kérő görög vezetés immár a népakarat ellenében is végrehajtaná az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által elvárt takarékossági intézkedéseket: a többi közt adóemelést, nyugdíjreformot, kiadáscsökkentést és privatizációt.

„Kívülről elég rosszul fest, hogy a kormány tulajdonképpen engedett az egy héttel ezelőtti követeléseknek, amelyeket a szavazók egyértelműen elutasítottak. Őszintén szólva a kabinetnek nincs más választása. Szerintem Görögországnak le kell nyelnie a keserű pirulát és továbblépni” – véli Peter Dixon, a Commerzbank közgazdásza.

A görögök a megszorításokért cserébe 53,5 milliárd euró új hitelt kérnek, amelyből 2018 júniusáig törlesztenék az adósságaikat. Az athéni parlament péntek este szavaz az új reformcsomagról. Az első reakciók alapján még a görög ellenzék is támogatja a kiegyezést a hitelezőkkel. „Most az a fontos, hogy meglegyen a nemzeti egység és támogassuk az euróövezetben maradásra tett erőfeszítéseket. Később majd lesz idő minden mást megbeszélni. Nem tudom, lesz-e egyezség, de azt tudom, hogy én remélem, hogy lesz” – nyilatkozta Nikosz Dendiasz, az Új Demokrácia képviselője.

Ha a törvényhozás elfogadja, az Eurócsoport szombati rendkívüli ülésén dönthet az új görög mentőhitelről. Az euróövezet pénzügyminiszterei első körben alaposnak nevezték a görög reformcsomagot, a piacok pedig már bizakodóak: elemzők szerint csökkent annak az esélye, hogy Görögország távozik az eurózónából.

Forrás: Hír TV