Áder vagy Majtényi? Erről dönt ma a parlament

A plágiumbotrányba belebukott Schmitt Pál idő előtti lemondását követően jelölte a Fidesz köztársasági elnöknek Áder Jánost. Ő Brüsszelből, az Európai Parlamentből tért haza és lett a harmadik Magyar Köztársaság ötödik megválasztott elnöke.

Elődjével ellentétben, aki egyetlen ügyben sem kezdeményezett alkotmányossági normakontrollt, Áder Jánosnál már akadt olyan ügy, amelyben a taláros testülethez fordult. Ilyen volt például 2016 elején a jegybanktörvény, amelynek módosítása nyomán az MNB alapítványainak pénze elveszítette volna közpénz jellegét és eltitkolhatták volna költéseiket. Számos ügyben azonban nem élt a vétó lehetőségével.

Rubovszky György, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke tavaly májusban a Hír TV kamerái előtt is azt hangsúlyozta képviselőtársának, hogy Áder jól szolgálja a Fidesz érdekeit köztársasági elnökként.

„Ennél többet a Fideszért nem lehet tenni. Hát a Schmitt Palit ezért buktatták meg. Ennél ügyesebben… egyetlenegy lényeges kérdést nem adott vissza úgy, hogy megakadályozta volna. Hímezett-hámozott, megetette a baloldalt” – fogalmazott.

Rubovszky Györgynek ugyanakkor arról is biztos információja volt, hogy Áder János ötéves mandátuma végén nem újrázhat. „Közölték, hogy nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi meg” – mondta képviselőtársának.

Ezután több kormánypárti politikus, köztük Balog Zoltán neve is felmerült mint lehetséges köztársasági elnök.

„– Miniszter úr, csak a kedélyeket megnyugtatva: volt szó arról, hogy ön esetleg köztársasági elnök lesz?
– Nem gondolja komolyan, hogy ez egy alkalmas hely arra… és újra mondom…
– Akkor beszéljük meg, hogy hol lenne alkalmas, mikor tudnánk ezt megbeszélni?
– A Hír TV-nek nem tudok nyilatkozni, nagyon sajnálom.
– De miniszter úr, Simicska Lajos is a miniszterelnök barátja, régebben, ahogy ön…
– Akkor kérjenek tőle nyilatkozatot.
– De ön közszereplő, miniszter úr, közalkalmazott, és az embereket ez érdekli, hogy esetleg ön lesz-e a következő államfőjük, nem?
– …”

Sajtóinformációk szerint azonban Balog Zoltán esetében az okozott fejtörést Orbán Viktornak, hogy megválasztásával a kormányfő és az államfő is a református felekezethez tartozott volna, amit a miniszterelnök szerint a katolikus egyház illetve a hívek nem feltétlenül néztek volna jó szemmel.

Végül a Fidesz dobogókői elnökségi ülésén mások mellett Kövér László szorgalmazására dőlt el, hogy Áder János újrázhat hivatalában.

Az ellenzék jelöltje, Majtényi László hat évig dolgozott adatvédelmi biztosként a 90-es évek második felében. Sólyom László köztársasági elnökként 2007-ben ombudsmannak jelölte, de nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. Megválasztották viszont az NMHH elődjeként működő Országos Rádió és Televízió Testület elnökének. 2009-ben lemondásával tiltakozott a rádiófrekvenciák politikai szempontú elosztása ellen.

Majtényi 2003 óta elnöke a Soros Alapítvány által létrehozott Eötvös Károly Közpolitikai Intézetnek, amelynek egyes programjait a milliárdos Nyílt Társadalom Alapítvány azóta is támogatja. A kormánypártok és a kormányközeli média leginkább emiatt támadja.

Majtényi államfőjelöléséért tavaly kezdett kampányolni értelmiségiek egy csoportja, a volt ombudsman mellett pedig felsorakoztak a baloldali ellenzéki pártok. Bár a szavazás titkos lesz, Majtényi a Hír TV-nek elismerte, tisztában van vele, hogy nincs esély arra, hogy megszavazzák.

„Ennek a dolognak nyilván más a jelentősége. A jelentősége, hogy egy szabad, demokratikus, szolidáris, alkotmányos, fékek-ellensúlyok rendszerét megvalósító Magyarországról tudunk beszélni, egy majdani negyedik köztársaságról” – fogalmazott az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke.

A volt ombudsman legfontosabb céljának államfőként a jogállamiság helyreállítását és a korrupció visszaszorítását tartaná.

Előzetes: államfőt választ az Országgyűlés – bejelentkezés kilenc órakor:

Az államfőjelöltek 15-15 percben szólalhattak fel az Országgyűlésben, majd a képviselők megkezdték a voksolást.

Elsőként a baloldali ellenzék jelöltje szólalt fel 15 percben a képviselők előtt. Majtényi László ismertette az általa rendszer-kritikusnak nevezett programját, és köszönetet mondott minden őt támogató pártnak és képviselőnek. A volt adatvédelmi biztos szerint korlátozni kell a hatalommal rendelkezőket, ezért mielőbb vissza kellene térni az 1989-90-es alkotmányosság értékeihez.

„Legyünk bármilyen meggyőződésen, legyünk bármelyik párt szavazói, mindannyiunknak jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni. Az emberek szeszélyesek, ezért az emberek uralma alatt kiszámíthatatlanabb az életünk annál, mint amikor intézmények kormányoznak. Amikor megköszönöm az engem jelölő pártok és képviselők támogatását, köszönöm azt is, hogy támogatásuk tényével a meghirdetett elnöki programomat is támogathatónak találták. Mivel a programom rendszerkritikus program, ugyancsak megköszönöm, hogy támogatásukkal hitet tettek tartalma mellett” – jelentette ki Majtényi László.

A magyar–szerb megbékélést, a klímaváltozás fontosságát, a magyar kiválóságok elismerését tartja elmúlt az elmúlt öt év legnagyobb sikerének a köztársasági elnök. Áder János parlamenti felszólalásában azt mondta, a 2012 óta eltelt időszak megerősítette abban, hogy a teljesítményt központi kérdéssé kell tenni. A köztársasági elnök hangoztatta, ha újra megválasztják, az eddigihez hasonló értékek alapján végzi majd az államfői munkát. Áder János a 2018-as parlamenti választások kapcsán is üzent a képviselőknek.

„Bő egy esztendő múlva önök mindannyian megmérettetésre készülnek. A politikai viták zaja a következő hónapokban erősödni fog. Amikor újra és újra összemérik érveiket a vita során gondoljanak Arany Jánosra, aki a következőket mondta. Aki azt mondja, én nem adok a hazának, amennyi tőlem telik, olybá veszem, mintha azt mondaná: én nem akarom, hogy legyen Magyarország. Nem gondoltuk meg, hogyha a haza nem lesz, akkor mi sem leszünk. Nem lesznek ökreink, juhaink, nem lesznek házaink, földjeink. Nem leszünk mi magunk. Mert a haza ezekből áll. Most ez a kérdés: akarjuk-e, hogy éljen a haza, vagy sem” – fogalmazott Áder János.

Ki kit?

A Fidesz Áder Jánost támogatja a köztársaságielnök-választáson. A Demokratikus Koalíció a parlamenti bojkott ellenére bemegy a szavazásra. Ők az MSZP-vel, az LMP-vel, a PM-mel és az Együtt-tel közösen Majtényi László mögé áll be.

A Jobbik nem vesz részt az államfő megválasztásában. Az ellenzéki párt ezt következetességgel indokolta. A Jobbik korábban kétszer is azt javasolta, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg, de ezt a Fidesz nem támogatta.