Lángokban Kijev, az ukrán fővároson a világ szeme

Kijev lángokban. Az ellenzéki tüntetők saját sátraikat és barikádjaikat is felgyújtották, hogy távol tartsák a táborukat ostromló rohamrendőröket. A hajnalban is folytatódó összecsapásoknak számos halottja van mindkét oldalon; a keddi volt a legvéresebb nap Ukrajna történetében a Szovjetunió felbomlása óta. „Az a feladatunk, hogy megvédjük a Függetlenség teret ezektől a fegyveresektől. Az emberek nem félnek és nem szaladnak szét. Továbbra is jönnek emberek, Kijevből és vidékről is, pedig a kormány lezárta a Kijevbe vezető utakat, anélkül hogy rendkívüli állapotot vezetett volna be” – jelentette ki az ellenzéki Haza párt egyik befolyásos képviselője, akit később egyes értesülések szerint meglőttek, miközben beszédet tartott a tüntetők előtt. A halálos áldozatok között van egy újságíró is, az egyik tüntetőt pedig feltehetően lefejezték. A kijevi magyar nagykövet szerdán újabb összecsapásokra számít.

Viktor Janukovics elnök és az ellenzék vezetői hajnalban a helyzet rendezéséről tárgyaltak, de az egyeztetések nem vezettek eredményre. „Nagyon szomorú vagyok, mert ez nem megbeszélés volt, az elnök nem akarja meghallgatni az ellenzéket. Azt mondta, hogy a tüntetők hagyják abba a tiltakozást” – mondta Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés párt vezetője.

Az államfő puccskísérlettel vádolja az ellenzéket. „Az ukrán alkotmánynak ellenszegülő politikusok gyújtogatással és gyilkosságokkal próbálták megszerezni a hatalmat. Az ellenzéki vezetők figyelmen kívül hagyták a demokrácia alapjait – a hatalmat nem az utcán, hanem a választókörzetekben kell megszerezni. Átlépték a határt, amikor fegyverbe szólították az embereket, ez súlyos törvénysértés. Arra kérem az ellenzéki vezetőket, hogy határolódjanak el a szélsőséges elemektől, akik vérontást és összetűzéseket akarnak a rendőrökkel” – mondta Viktor Janukovics.

A Hír TV-nek nyilatkozó szakértő szerint a demonstrációk nagyrészt már ezekről a szélsőséges elemekről szólnak. „Sajnos mára elfelejtették, hogy miért mentek ki az utcára. A legszomorúbb az egészben az, hogy ezt a természetes, normális és jogos elégedetlenséget háttérbe szorították a radikális indulatok. Mindez a tűzben, az autógumik füstjében nem látszik már, a Majdant és a tiltakozásokat ma már egyértelműen a radikális és szélsőjobboldal uralja, ő adja meg a hangulatát, a hangnemét az egésznek” – mondta Stier Gábor.

Az Európai Unió, az ENSZ és az Egyesült Államok többször is az erőszak beszüntetésére szólította fel a szemben álló feleket. A kijevi tüntetések még november végén kezdődtek, amikor Janukovics orosz nyomásra visszalépett az európai uniós társulási szerződés aláírásától. A demonstrálók egyik legfőbb követelése az elnök lemondása és az előre hozott választások kiírása.

Felkészültünk a menekülthullámra

A magyar hatóságok figyelemmel kísérik az ukrán eseményeket, azon belül a kárpátaljai magyarság helyzetét. Giró-Szász András kormányszóvivő a távirati irodának azt mondta: Magyarország felkészül arra a helyzetre, ha a jelenlegi ukrajnai események következtében menekülthullám érné el az országot. Az Európai Unió közben bejelentette, meg fogja vizsgálni a szankciók lehetőségét az ukrajnai erőszak felelőseivel szemben. Brüsszel, Washingtonhoz hasonlóan, elítélte az erőszakot. Moszkva viszont úgy véli, Ukrajnában államcsínykísérlet zajlik.

Megdöbbenéssel fogadták az Európai Unió vezetői, hogy Kijevben az éjjel az elmúlt hónapok legsúlyosabb összecsapásaira került sor az ellenzéki tüntetők egy része és a rendőrök között. A harcok mindkét oldalon számos halálos áldozattal jártak. „Az igazat megvallva megráztak a történtek. Az elmúlt három hétben személyesen is ellátogattam Ukrajnába, és kollégáimmal együtt mindent próbáltam megtenni a vérontás megállítása érdekében, hogy az amnesztiatörvény működjön, és a politikai megoldáskeresés lépjen előtérbe. De most, hogy hallottam a híreket a halottakról és a több száz sebesültről, meg vagyok rendülve” – mondta Stefan Füle.

Az uniós biztos, aki az ukrán eseményeket bemutató brüsszeli kiállításon szólalt fel, hozzátette: este beszélt telefonon az ügyvezető ukrán miniszterelnökkel. „Arról biztosított, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy ne használjon fegyvereket a rendőrség.”

Szintén az erőszak azonnali beszüntetését követelte a az EU külügyi biztosa. „Az erőszaknak és a vérontásnak azonnal véget kell vetni. Felhívom Janukovics elnököt, a kormányt és az ellenzék tagjait, hogy együtt találjanak kiutat a mélyülő válságból, és párbeszéd révén próbáljanak megoldást találni” – mondta Catherine Ashton.

Ashton szerda délelőtt bejelentette: az Európai Unió meg fogja vizsgálni a szankciók lehetőségét a történtek felelőseivel szemben. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szintén jelezte: arra számít, hogy a tagállamok sürgősen lépéseket fognak tenni a felelősökkel szemben.

Megdöbbenésének adott hangot a vérengzés láttán Washington is. „Elítéljük az utcai erőszakot és az erő alkalmazását mindkét oldalon. Ez nem fogja megoldani a krízist. A béke helyreállítása érdekében felszólítjuk Janukovics elnököt, hogy kezelje a helyzetet és vessen véget az összecsapásoknak a Maidanon” – mondta Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője.

Az orosz kormány eközben államcsínykísérletnek minősítette a történteket, és határozottan elítélte a szerintük szélsőséges tüntetők erőszakos fellépését. Vlagyimir Putyin államfő szerint a rendezés kizárólagosan a törvényes hatalom révén lehetséges.

Polgárháború-közeli helyzet

A Külügyminisztérium szerint polgárháború-közeli helyzet van Ukrajnában. A tárca sajtófőnöke rendkívülii sajtótájékoztatóján azt mondta: Magyarország elítéli az Ukrajnában dúló erőszakot, mely elfogadhatatlan akár a kormányerők, akár az ellenzéki erők követték el. Kaleta Gábor úgy fogalmazott: a nemzetközi közösségnek támogatnia kell a helyzet megoldását. A minisztérium Ukrajnát a 2-es kategóriájú, fokozott biztonsági kockázatú országok közé sorolta. A sajtófőnök azt kérte, aki teheti, halassza el Ukrajnába tervezett útját, s hozzátette: remélni lehet, hogy az erőszak nem terjed át Kárpátaljára.

Forrás: Hír TV