Kilakoltatási moratórium: már hétfőn voksolhatnak

A magyarországi kereskedelmi bankok még mindig 6 százaléknál is magasabb kamatot fizettetnek ügyfeleikkel a svájcifrank-alapú hitelek után, pedig a svájci frank irányadó kamata az elmúlt években két és fél százalékról 0,2 százalékra esett. Ráadásul csökkent az úgynevezett országkockázati felár is: 2011-ben még 640 pont volt, azóta már csak 200 pont.

Barabás Gyula pénzügyi és fogyasztóvédelmi tanácsadó szerint a bankok a kamat tartásából állják a nem fizető ügyfelek miatt kieső bevételeiket. „Ma azok, akik teljesítik a kölcsönszerződéseiket, gyakorlatilag a kamat tartása mellett egyfajta büntetést is kénytelenek elviselni, amit a pénzintézet egyoldalúan rájuk testál” – mondta a Széchenyi Hitelszövetség elnöke.

A Kúriára várnak a bankok

A bankok közben a Kúriára várnak. A legfőbb bírói testület másfél éve fordult az Európai Bírósághoz az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelensége miatt. Az uniós testület azonban visszadobta a döntés jogát a magyar igazságszolgáltatásnak. A bankszövetség újra megválasztott elnöke előre biztosított mindenkit: bármi lesz is a Kúria döntése, elfogadják majd. Patai Mihály arról is beszélt a közrádióban: segíteniük kell a bajba került devizaadósoknak – ezt azonban nem tehetik se a forinthitelesek, se a betétesek kárára.

A moratórium meghosszabbítása lehet az első

Közben a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: az új Országgyűlés első döntése a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása lehet. Ráadásul végső határidő nélkül, hogy a bankok is érdekeltek legyenek a helyzet mielőbbi rendezésében. Rogán Antal azt mondta: ha a Kúria még az ítélkezési szünet előtt meghozza határozatát, a parlament is lép a nyári szünet előtt.

– Tényleg nincs semmi értelme az időhúzásnak, és most már ráadásul a parlament a hétfői döntésével nyilvánvalóvá teszi, hogy gyakorlatilag a devizahitel-állományt befagyasztja addig, amíg nem hoz döntést a Kúria. Innentől kezdve szerintem ha a Kúria felelősen mérlegel, azt láthatja, hogy mind a magyar családok, mind a magyar bankok érdeke azt kívánja, hogy ők döntsenek. Viszont dönteniük kell, nem tudunk helyettük dönteni, a jogi mérlegelés az ő felelősségük. Utána a magyar parlament a jogi mérlegelés utáni, tehát a Kúria döntésének megfelelő jogszabályokat meg fogja hozni és a nyitva maradt kérdéseket le fogja zárni – tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője.

Családtámogatás és nyugdíjemelés a célok között

A további tervekről azt mondta: a középosztály erősítése a cél, a magyar családokat az európai középmezőnybe szeretnék juttatni. Hozzátette: ha lesz mozgásterük, akkor elsőként a családoknak járó támogatásokat próbálják majd megemelni.

– Abszolút természetes dolognak tartom, hogy ahogy egy éve a kiskeresetű családokra koncentráltunk, most az egy és három gyereket nevelők mellett a két gyereket nevelőkre koncentráljunk, és ösztönözzük őket, hogy minél többen lépjenek tovább, akár az egyről a kettőre, a kettőről a háromra – mondta a P8-ban a kormánypárti politikus.

Rogán Antal úgy fogalmazott: ha a gazdaság teljesítménye megengedi, akkor a nyugdíjakat is emelik majd. A rezsicsökkentésről a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: szerinte az árak mérséklésével még nem mentek el a falig – a vállalatoknak is szeretnék biztosítani az olcsóbb energiát, de ehhez szükséges egy nonprofit közműszolgáltató létrehozása.

Tekintse meg a P8 teljes adását!

Forrás: Hír TV