Már csak az ítélethirdetésre vártak a felek a devizahiteles-perben a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság kimondta: a bank által egyoldalúan módosított devizahitel-szerződések nem voltak átláthatók, a fogyasztó nem tudta megállapítani, hogy a szerződési körülmények megváltozása milyen hatással lesz a törlesztőrészletére és a kamatra.
– Nem felelnek meg ezek az általános szerződési feltételek az átláthatóság követelményének, a fogyasztó nem tudta ellenőrizni azt, hogy a körülményváltozásból adódó többletterhek jogosak-e, azt sem tudta ellenőrizni, hogy a szerződésmódosítások rá hátrányosak-e. Nem tudott fellépni ebből kifolyólag, mivel az ellenőrzés nem volt részére lehetséges a pénzügyi intézménnyel szemben esetlegesen abban az esetben, ha őt hátrányosan érintette a körülményváltozás – jelentette ki Henzsel Annamária bíró.
Az ítélet szerint az egyoldalú szerződésmódosítások után a fogyasztók nem tudták ellenőrizni terheik növekedését, ezt azonban rögzíteni kellett volna az új szerződésekben. „Ami a felperesi kereset elutasításához vezetett, az az, hogy a szerződésmódosítást lehetővé tevő valamennyi kikötésnek a bíróság álláspontja szerint meg kell határoznia a fogyasztó terheinek alakulását, ki kell tűnnie annak az oklistában szereplő körülményváltozások milyen okból, milyen mértékben hatnak a költség és a kamat mértékére” – tette hozzá a bíró.
Az Evobank jogtanácsosa nem lepődött meg az ítéleten.
Puskás Mónika: – Azért váratlan nem volt, az előzmények ismeretében!
Riporter: – De miért nem volt váratlan?
Puskás Mónika: – Eddig mindenki elbukta.
Riporter: – Fellebbezni fognak?
Puskás Mónika: – Nem tudom.
Nem hozott viszont döntést a Fővárosi Törvényszék az FHB Bank által indított perben. A bank szerint az állam hibázott a devizahiteles-törvény megalkotásakor, mert a jogszabály életbe lépése előtt nem konzultált az Európai Központi Bankkal, holott erre uniós jogszabály kötelezte. De a visszamenőlegességet is sérelmezték a keresetben. A pénzintézet jogi képviselője szerint a bank a világgazdaságban végbemenő változások miatt volt kénytelen megemelni a kamatokat.
– A ténylegesség és az arányosság elvét illetően arra hivatkozik, hogy ezek mind forrásköltségek, amelyek közvetlen befolyással vannak a kamatra és a költségekre, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően a felperesnek kötelessége folyamatosan fenntartani a likviditását. Bevételének meg kell haladnia a kiadásait, így a szabályozói környezet, a hitelkockázat és a bank feltételeinek kedvezőtlen változása növeli a felperes kötelezettségeit, és ezeket a termék árába be kell építenie – tette hozzá a Fővárosi Törvényszék bírája, Zsitva Ágnes.
Az FHB Bank által indított perben szeptember 17-én hoz határozatot a bíróság.
Forrás: Hír TV
