Aláírták: Oroszország befogadja a Krím félszigetet

Az orosz, a krími és a szevasztopoli zászlóval a kezükben érkeztek orosz katonák a Kremlbe. Az orosz törvényhozás ma történelmi jelentőségű esemény részese volt: az 1954-ben Ukrajnához csatolt Krím félsziget, valamint Szevasztopol újra egyesült Oroszországgal. Az erről szóló megállapodás aláírása előtt Vlagyimir Putyin egyórás beszédében kifejtette: a Krím félsziget szent hely Oroszország számára, amelyet igazságtalanul csatoltak Ukrajnához 1954-ben. Az elnök a hétvégi népszavazást, amelyen a krímiek a csatlakozás mellett döntöttek, legitimnek tartja, szerinte az lenne árulás, ha Moszkva ezek után nem segítene a Krím félszigetnek. „Nem akarjuk megosztani Ukrajnát, nincs szükségünk erre. Ami pedig a Krímet illeti, a Krím orosz volt és marad, és a tatárok Krímje marad” – fogalmazott az orosz elnök. Hozzátette: Moszkva nem akar újabb területeket Ukrajnától, a Nyugatot pedig arra szólította fel, hogy hagyjon fel a hidegháborús hisztériakeltéssel. Szerinte az Egyesült Államok miközben a világ sorsáról próbál dönteni, több esetben semmibe veszi a nemzetközi jogot, Moszkva pedig ezt nem tűri tovább. „Ami Ukrajnát illeti, a partnereink átléptek egy határt. Ez elfogadhatatlan számunkra” – mondta Putyin arra utalva, hogy a Nyugat szerinte puccsal segítette hatalomra a nyugatbarát ukrán kormányt.

Az orosz elnök, valamint a krími vezetők ezt követően aláírták a Krími Köztársaság, valamint Szevasztopol Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló államközi megállapodást. Az orosz államfő egyúttal arra kérte az orosz parlamentet, hogy támogassa a szerződést.

Adolf Hitlerhez hasonlították Putyint

Kijevben felháborodtak a döntésen: az új ukrán kormány nem fogadja el a félsziget elcsatolását, Oroszország pedig szerintük valós veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra. Az ideiglenes ukrán elnök egyúttal Adolf Hitlerhez hasonlította Putyint.

Ukrajnában folytatják a mozgósítást és az előkészületeket egy esetleges katonai konfliktusra - Kijev mellett ötszáz fegyveres kiképzése zajlik. A napokban feltámasztott Ukrán Nemzeti Gárda legalább 60 ezer harcosból áll majd.

A francia külügyminiszter bejelentette, hogy ideiglenesen kizárják Moszkvát a legnagyobb ipari hatalmakat tömörítő G8 csoportból. „Úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük Oroszország részvételét a G8-ban, tehát a többi hét ország nélkülük alkot majd egy egységet” – szögezte le Laurent Fabius.

Rablásról beszélt az amerikai alelnök

Joe Biden amerikai alelnök rablásnak nevezte a Krím félsziget elcsatolására tett orosz lépéseket, és újabb szankciókkal fenyegette meg Moszkvát.

Erősödés a nemzetközi tőzsdén

Látványosan erősödtek a nemzetközi tőzsdék Putyin orosz parlamenti ülésén elhangzott beszéde után, az addig alulteljesítő budapesti értéktőzsde is 2 százalékot erősödött. Az orosz–ukrán katonai összecsapással kapcsolatos félelmek enyhülése a forintot is erősítette a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.

Többen el akarják hagyni Ukrajnát

A kialakult helyzet miatt több tucat, Észak-Ukrajnában élő cseh család már jelezte, hogy el akarja hagyni Ukrajnát és vissza akar térni Csehországba. Ehhez a cseh belügyminisztérium és külügyminisztérium segítségét kérték. A magyar külügyminisztérium egyelőre nem tud arról, hogy a Kárpátalján, illetve a Krím félszigeten élő magyarok közül bárki is szeretne hazatérni.

Forrás: Hír TV