Kár lenne spórolni a biztosításon

Jégeső űzte haza május 8-án a Kossuth téri tüntetőket. Két nappal később Baján hozott jeget a vihar. De májusban pattogtak már jéggolyók Gödöllőn és Sárváron is, a járdát is ellepték a cseresznye nagyságú darabok. Ezek ellen nem védett az 1 milliárd 800 millió forintból kiépített jégkármentesítő rendszer.

„Sajnos arra fel kell készülni, hogy néha lesznek helyek, ahol esni fog a jég és adott esetben kárt is fog okozni. Amit mi ezzel a rendszerrel tudunk garantálni, hogyha lesz is jégkár, az kisebb lesz, mint hogyha a beavatkozás nélkül érte volna az a gazdálkodókat” – emelte ki Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint egy-egy nagyobb jégkárt már sikerült megakadályozni május eleje óta.

A védelmet ezüst-jodid kristályokkal próbálják elérni, az anyagot vihar előtt párologtatják a légkörbe. Ehhez országszerte 986 ilyen berendezést építettek fel. Ha sikeres a védekezés, több, de kisebb jégdarab keletkezik a felhőben, ami el tud olvadni, mire földet ér.

Ám ha csak cseresznye nagyságúra olvad el, az már elverheti a termést, mondja az egyik agrárbiztosításokkal foglalkozó alkuszcég szakértője.

„A jég akkor okozza a legnagyobb kárt, amikor szárazon érkezik, tehát nincs még csapadék, csak a jég potyog. Mindenképpen tanácsos, úgy gondolom, egy pénzügyi védelmi rendszert is kialakítani, ami a növénybiztosítás tulajdonképpen” – emelte ki a Hír TV-nek nyilatkozó Surmann Árpád, az Argis.hu agrárbiztosítási szakértője.

Egy másik biztosító cég vezérigazgató-helyettese is azt javasolja a gazdáknak, hogy ne spóroljanak a biztosításon. „A káresemények intenzitása és előfordulásuk gyakorisága az folyamatosan nő. Azt gondolom, ez látszik az agrometeorológiai statisztikai adatokból. Az a fajta kockázatcsökkentés, illetve gazdálkodói gondolkodás, amely ebbe az irányba hat, az a biztosítással, a kockázatkezelési és a jégkár rendszerrel együtt tud a gazdálkodók számára üzembiztosan működni” – vélekedett Székely László, az Agrár Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Az agrárkamara elnöke szerint hosszú távon kisebb jégkár éri majd az országot, és ez a biztosítási díjakat is csökkentheti. Az országos jégkármérséklő rendszer működtetése évente 1,5 milliárd Forintba kerül, amit a kárenyhítési alapból finanszíroznak. Az alapban most 30 milliárd Forint van, az összeg felét a gazdák fizették be, a másik fele állami hozzájárulás.