Csődöt mondott a kétmilliárdos jégkárelhárító rendszer

Ez az a szerkezet, aminek meg kellene védenie a gazdákat a sorozatos jégkároktól. Bár a Nemzeti Agrárkamara korábban azt ígérte a 2 milliárd forintból kifejlesztett készülékek az egész országban védelmet nyújtanak, az idei májusi jégesők során bebizonyosodott, hogy a rendszer nem működött.

Miközben országszerte több helyen is szakadt a jégeső, voltak olyan területek, ahol a központból azért nem tudták értesíteni a gazdákat arról, hogy hozzák működésbe a szerkezetet, mert nem volt térerő, emiatt komoly kár érte a gazdákat.

Egy agrárbiztosítások összehasonlításával foglalkozó cég szerint csak súlyosbítja a gazdálkodók kárát, ha olyan mértékben hisznek egy nem működő rendszerben, hogy más módon nem biztosítják be magukat a károk ellen.

„Fontos, hogy a gazdáknak kevesebb kárt okozzanak ezek az egyre intenzívebb és felfutó káresemények. Azonban hamis illúziókat senki ne kergessen azzal kapcsolatban, hogy ez a rendszer meg fogja a problémájukat oldani, és főleg nem rövidtávon” – mondta Surmann Árpád, az agrisk.hu biztosítási szakértője.

Egy földrajztanár szerint viszont az, hogy a 2 milliárdos rendszer ellenére elveri a jég a termést, még mindig jobb, mintha működne a jégeső elhárítás, az ezüst-jodidot párologtató készülékek ugyanis alkalmasak arra, hogy aszályt idézzen elő.

„Hogyha nincsenek nagyobb jégkristályok, csak kisebbek alakulnak ki, azok tovább is fent lebegnek, a légáramlatok és a felfelé áramlás továbbra is fenntartja őket és nem alakul ki az eső. A nagyobb jégszemek tudnak elindulni először, és megindítja az esőt. Tehát szükséges az esőhöz a nagyobb jégkristályok kialakulása” – magyarázta Sebők István.

Mivel az aszály mindig nagyobb területet érint, mint a jégeső ezért szerinte addig jó a gazdáknak amíg nem működik a rendszer.