Itt vannak az MNB javaslatai a versenyképesség javítására
Hír TV
2018. július 10., kedd 18:56, frissítve: kedd 19:00
Idén márciusban több mint 90 ezer magyar dolgozott Ausztriában, ez csaknem 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legtöbben a magasabb bérek miatt költöznek ki vagy ingáznak naponta. Ausztriát érné utol a jegybank is: kedden publikált 180 pontos javaslatcsomagjuk visszatérő eleme volt az osztrák életszínvonal, fejlettség és a keresetek utolérése.
Jelenleg egy átlag magyar az osztrák bérek 55 százalékát keresi meg. Ezt 2030-ra 80 százalékos szint fölé emelnék. „Azt szeretnénk, hogyha 2030-ra Magyarország Európa első öt országába tartozna, ahol egyébként jó élni” – mondta Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter.
Nemcsak a jegybank, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamit az iparkamara javaslatai is a kormány elé kerülnek. A jegybanki anyag a munkaerőpiacon 2030-ig 100 ezer külföldön dolgozó magyar hazacsábításával is számol, holott az ilyen kormányzati programok eddig rendre kudarcot vallottak.
„Ha Magyarországon nő a magas hozzáadott értéket létrehozó vagy itt már lévő vállalat vagy idejövő vállalatoknak a száma, az automatikusan azt is jelenti, hogy olyan munkahelyek jönnek létre, amiért érdemes külföldről a magasan képzett fiatalembereknek hazajönni. Nyilvánvalóan ez egy hosszabb folyamat” – tette hozzá Palkovics László.
Az MNB csökkentené a munkát terhelő adókat és további kedvezményekkel ösztönözné a foglalkoztatást. Azt is javasolják, hogy a versenyszférába visszatérő közmunkások bérét bizonyos ideig a kormány állja.
„Az a vita, ami ugye arról szólt, hogy miért kell nem minimálbér szinten rögzíteni a közfoglalkoztatásban levők bérét, az tulajdonképpen arról szólt, hogy megérje visszamenni, visszalépni valakinek ebből a foglalkoztatási ágazatból a munkaerőpiacra” – mondta a pénzügyminiszter. Varga Mihály szerint a béreket, illetve az adókat és járulékokat érintő döntésekkel leghamarabb ősszel állhatnak elő.
A Hír TV-nek nyilatkozó elemző szerint nem irreális igény egy újabb adócsökkentés. „Itt nem azonnali időtávon kell gondolkodni. Egy 4 éves, 8-12 éves ciklusban érdemes gondolkodni. Ezt veti fel például egy új járulékcsökkentési program, egy új bérmegállapodási program kidolgozása. Ezen kívül lehet még akár egy szja-kulcs csökkentése is” – mondta Csiki Gergely, a portfoilio.hu elemzője.
A 180 pontos csomag az oktatásban is merész célokat tűz ki: 2030-ra minden középiskolás tanuljon meg legalább középszinten angolul, javuljanak a digitális képességek és az egyre romló nemzetközi PISA-eredmények javuljanak az EU átlaga fölé. Mellár Tamás szerint az oktatáspolitika versenyképességét éppen a kormány korábbi intézkedései akadályozzák.
„Nem látom benne azt, hogy hol lenne fordulat ebben, hiszen azért azt jól lehet látni, hogy az egyik vesztes az oktatás és éppen a felsőoktatás volt, hiszen ezek a tárcák kapták a legkevesebb pénzt és olyan központosítás ment végbe, amelyik nem segített abban, hogy itt valóban minőségi változás legyen” – mondta a képviselő.
Az MNB anyaga növelné a tanárok számát is. Itt is van teendője a kormánynak, hiszen a 24.hu összesítése szerint jelenleg több mint 2000 tanár hiányzik a tanévkezdéshez.