Az iparkamara elnöke szerint reális a 4 százalékos GDP-növekedés

„Ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedése tartósan 4 százalék körül legyen, ahhoz új elemeket kell behozni a gazdaságpolitikába, erre fogunk készülni” – jelentette be Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.

A legfrissebb magyar konvergenciaprogram 2022-ig minden évben átlagosan 4 százalékos növekedéssel számol. A pénzügyminiszteri kinevezés előtt álló Varga Mihály szerint jobb versenyképességgel, technológiai váltással, az üzleti környezet javításával és például a szakképzés korszerűsítésével ez garantálható. A kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kutatócégének friss konjunktúrakutatása is azt jelzi, hogy a hazai cégek üzleti várakozásai 20 éve nem voltak ennyire pozitívak, mint most. Több mint 3200 cég kapcsolódott be az áprilisban készült felmérésbe, ami a cégek megrendelésállományait és beruházási szándékait összegzi.

„A konjunktúramutatónk és a GDP együtt mozog, és ez azt valószínűsíti, hogy a GDP továbbra is pozitív növekedési ütemet fog mutatni” – monda Makó Ágnes, kutatásvezető, az GVI ügyvezető igazgatója.

Az elemzők szerint nem látszanak azok a konkrétumok, amelyek a 4 éves időszak második felében is nagyobb növekedést garantálnának 2,5 százaléknál. A növekedés egyik gátjaként a munkaerőhiányt említik. A kamara elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy a cégek 68 százaléka nem talál megfelelő szakképzett dolgozót, és mintegy 30 százalékuk képzettség nélküli munkaerőt sem talál. Attól viszont nem tart Parragh László, hogy elvesznek az uniós források.

„Az unió csak akkor lesz életképes, és ezt fel kell ismerjék, hogyha ezekből az erőforrásokból valamennyit visszaad. Hogy ezt felzárkózási alapnak hívják vagy konvergencia alapnak, vagy bármi másnak, az szerintem közömbös, de az unió nem fogja tudni túlélni ezt a szituációt akkor, hogyha nem oszt vissza, ha nem ad vissza. Ha csak Magyarország esetében nézzük, mi elkezdtük ezt összegyűjteni, legalább huszonegy-néhány olyan jogcímet találtunk, amin keresztül erőforrás áramlik be a centrumba tőlünk” – fejtette ki.

A kamara kutatóintézete a magyar GDP növekedésre vonatkozó korábbi adatokat is felrajzolta friss elemzésében. Eszerint az össznemzeti termék Magyarországon sokkal később érte el a válság előtti szintet, mint Szlovákiában, Csehországban vagy Romániában. Az ország lemaradt a régióban a válság óta befutott gazdasági növekedés tekintetében is. Románia most kétszer, Lengyelország több mint háromszor akkora növekedést tud felmutatni.