210 milliárdot csalhatott el a Quaestor
Sorban álltak az ügyfelek a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. egyik budapesti irodája előtt – a cég tevékenységi engedélyének részleges felfüggesztését kedden délelőtt rendelte el a jegybank. Mivel sorszámot nem osztottak, az egyik alkalmazott nyugtatta a pénzükre váró ügyfeleket. Nem sok sikerrel. „Volt egy gyenge törekvés abba az irányba, hogy legyen sorszámozás. Sorszámozás nem lett. Valamilyen formában, a korábban rendezett sorból kialakult egy picit kaotikus állapot, és most egyesével, kettesével, négyesével jutnak be az emberek. Akik kijönnek, érdemi információt nem tudnak adni. Mi azt hallottuk azoktól, akik kijöttek, hogy most semmi nem lesz. Kifizetés nincsen, semmi nincs, minden fel van függesztve. Majd 30–90 nap múlva valaki valamilyen értesítést fog küldeni” – nyilatkozta a helyszínen Tanos Zsolt Quaestor-ügyfél.
A tőzsdén is felfüggesztették a kereskedést a Quaestor-papírokkal, a jegybank kijelölte a felügyeleti biztost, aki új megbízásokat nem fogadhat el, de az ügyfelek érdekében zárhatja a nyitott pozíciókat.
A brókercég irodájától alig száz méterre a parlament gazdasági bizottságában a jegybank alelnöke, Windisch László azt mondta, szerinte a Buda-Cash-botrányhoz hasonlóan szervezett bűncselekmény történt, a Quaestornál meghamisíthatták az informatikai rendszert. „Egy nagyon nagy volumenű többletkibocsátásra került sor. Ez a volumen elérheti a 150 milliárd forintot is. Ami azt jelenti, hogy van egy százmilliárd mérlegfőösszegű csoport, ez a Quaestor-csoport, amelyből – korábbi ismereteink szerint – a finanszírozás az 60 milliárd forint értékben, kötvény oldalról történt meg, de fennáll sajnos annak a gyanúja, hogy a valóságban inkább 210 milliárd forint értékben értékesített kötvényt” – nyilatkozta Windisch László.
„Maradéktalanul megvan és rendelkezésre is áll az ügyfelek pénze” – mondta az újabb befektetői botrány után a legnagyobb hazai tulajdonú, bankoktól független brókercég, a Concorde vezérigazgatója a Hír TV-nek. Régely Károly úgy fogalmazott: az MNB szokásos vizsgálata részben már lezajlott náluk, a hatóság nem tett negatív megállapításokat: „Nekünk bármikor, hogyha egy nap alatt idejönne az összes ügyfél és azt mondaná, hogy utaljuk el az összes pénzét és transzferáljuk el az összes értékpapírját, akkor az elkülönített számlákon megvan, tehát ez nem okozna nekünk problémát. Mi nem feltételezésre alapozunk. Mi betartjuk a szabályokat, nem úgy, mint ezek az emberek, ugye itt éveken át tartó csalássorozatról beszélünk.”
Régely Károly szerint a csalásokban érintett piaci szereplőkkel nem állnak üzleti kapcsolatban, velük szemben semmilyen kitettségük sincs. A svájci frank januári erősödésekor pedig a Concorde nem szenvedett el veszteséget.
Közben a külügyminisztérium közölte: azonnali hatállyal felbontják a szerződéseket a Quaestor-csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel. A közlemény szerint az isztambuli kereskedőházat, valamint a moszkvai vízumközpontot üzemeltette volna a cég. Szijjártó Péter azt mondta: a szerződéseket még nem az ő minisztersége idején kötötték, ezért nem tudja pontosan, milyen összegről szóltak.
„Tegnap este jelent meg egy közlemény a Quaestor-csoport pénzügyi helyzetére vonatkozólag. Ebben a helyzetben nem látjuk biztosítottnak azt, hogy a korábbi megállapodások betartásával az isztambuli kereskedőház és a moszkvai vízumközpont működése biztonságosan tudna történni a továbbiakban is. És ezért arra adtam utasítást, hogy azonnal bontsuk fel ezeket a szerződéseket” – fogalmazott Szijjártó.
Mi lesz a Győr csapatával?
A Quaestor áll az ETO Park és a győri futballcsapatot működtető gazdasági társaság mögött is. A cégcsoport 2001-ben vásárolta meg az egykori Rába Rt. tulajdonában lévő győri stadiont és a hozzá tartozó több hektáros területet, valamint az 1904-ben alapított, csőd szélére került, első osztályban szereplő Győri ETO FC-t. Arról egyelőre nincs információ, hogy a Quaestor botránya érinti-e a győri labdarúgóklubot.
Forrás: Hír TV
