Sintérbisznisz? – Utcára vonulnak az állatvédők is

„A magyar kormány az ártatlan állatok ellen van. (…) A tervezet a többi közt ellentétben áll az alaptörvénnyel, és hátrányosabb helyzetbe helyezi az állatokat és az állatvédőket, mint amiben eddig is voltak. A helyzet válságos” – írja Facebook-oldalán a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) a nemrégiben benyújtott új állatvédelmi törvényről. Az állatvédők ezért az Országház elé terveznek tiltakozást a jövő hétvégére, a pontos időpontot egyelőre még nem közölték.

Sintérbiszniszt emlegetnek

A szervezet a törvényjavaslat több pontját is kifogásolja: elsősorban azt, hogy az állatvédő egyesületek a törvény alapján nem indíthatnak pereket állatkínzási ügyekben. „Az előterjesztés gyakorlatilag a jogfosztás tényállását valósítja meg azzal, hogy elveszik a perindítási lehetőséget. A jogi személyiségként működő állatvédelmi civil szervezeteket nem foszthatják meg a jelenleg meglévő alkotmányos alapjogaitól” – írják. Ehhez kapcsolódik az is, hogy (ahogy az eddigi törvény alapján is) a gazdátlan, ebrendészeti telepen lévő állatok nem tartoznak az állatvédelmi törvény hatálya alá. Vagyis a befogott állatok kínzását nem igazán lehet szankcionálni.

A MÁOSZ szerint sok helyen az ebrendészet valójában „sintérbizniszt” jelent, azaz vállalkozók a gyepmesteri feladatokat gyakran szakmaiatlan módon, csak az anyagi haszonszerzésre fókuszálva teljesítik. „A mai jogszabályi környezet ugyanis lehetővé teszi, hogy minden szakmai és pénzügyi beszámolási kötelezettség nélkül végezhessék profitorientált vállalkozók ezt a kiemelten fontos járványügyi és közegészségügyi feladatot, azaz az ebrendészeti tevékenységet.” Az ilyen tevékenységek ellen eddig az utolsó lehetőségként ott volt, hogy az állatvédők fel tudtak lépni bíróság útján.

Kritizálják emellett azt, hogy a törvény nem foglalkozik a gazdátlan kutyák ivartalanításával, ami pedig egy égető feladat lenne. A MÁOSZ szerint mintegy 30 000 kutyát kellene ivartalanítani, hogy ne termelődjön újra a kóbor állatok létszáma. Bírálták végül az ebadó bevezetését is, mint mondták, ennek nincs értelme akkor, amikor nincs is működő, országos adatbázis a kutyatartásról.

Kötelező ebadó

A törvénymódosítás egy úgynevezett ebrendészeti hozzájárulást vezetne be. Ez azt jelenti, hogy az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek be. A díjat az illetékes önkormányzat a kutya tartási célja, tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma) és az ebtartó szociális helyzetének figyelembe vételével állapítja meg. Az ebrendészeti adó kutyánként nem lehet több hatezer forintnál, de veszélyes eb esetén a maximumot kitolják húszezer forintra.

Hasonló „ebadót” korábban is kivethettek az önkormányzatok, az újdonság az, hogy az adó mostantól mindenki számára kötelező lesz, és a központi költségvetésbe kerül, amit onnan osztanak tovább az önkormányzatoknak.