Továbbra is titok, hogy képzelik a menzák államosítását

A menzai kosztot már tavaly szeptembertől megreformálta a kormány. Az új ízvilág sokaknak idegen, egyes iskolákban a diákok suttyomban megsózzák az ételt. Az étlap után a kancelláriaminiszter a tulajdonviszonyokat is újragondolná. Lázár János az év elején említette először a közétkeztetés államosítását. „Azok a cégek, amelyek szolgáltatnak, állami tulajdonban kell lenniük, vagy állam által szervezett cégeknek kell lenniük. Vagy ha magáncégek, akkor tudomásul kell venniük, hogy ezekből a cégekből profitot a lakosságtól nem lehet kivenni” – fogalmazott Lázár János februárban.

A jövő évi költségvetésben 74 milliárd forintot szán a kormány közétkeztetésre. Az államosítás menetrendjéről még nincs döntés, állította az emberi erőforrások miniszterének helyettese egy szakmai konferencián, amelyet a kormány kedvenc tanácsadó cége, a Századvég szervezett. „Jelenleg a közétkeztetést az önkormányzatok szervezik a gyermekek, tanulók esetében a legtöbbször, tehát jelen pillanatban is az állam az önkormányzatoknak adja ezeket a forrásokat, és az önkormányzatok helyben szervezik meg, hogy milyen módon biztosítják a közétkeztetést. Az ezzel kapcsolatos módosításokról a kormány tárgyal, és hogyha meghozza a döntését, akkor azt nyilvánvalóan nyilvánosságra is fogja hozni” – közölte az Emmi parlamenti államtitkára.

A cégek kíváncsiak a részletekre:

– A részletszabályokon fog eldőlni, hogy ez milyen változást fog hozni, én azt gondolom, hogy erről akkor tudunk igazán beszélni, ha konkrét törvényt vagy rendeletet látunk erről a változásról.
– Önökkel egyeztettek már? Volt bármilyen informális megbeszélés?
– Nem, nem történt ilyen egyeztetés

– nyilatkozta Páger Zsolt, a Hungast Csoport üzletfejlesztési igazgatója.

Hétfőn ismét a főváros útjaira hajtották marháikat a bajba jutott tejtermelők. A gazdák szerint az iskolákat, óvodákat fenntartó állam – ha akarná – könnyen növelhetné a hazai fogyasztást.

– Bármennyire is rossz gazdája ennek az intézményrendszernek, de egy-egy telefonnal el lehetne intézni, hogy kedves kollégák, tessenek magyar tejet, tejterméket vásárolni.
– Tehát ez ilyen egyszerű lenne ön szerint?
– Én úgy gondolom, ilyen egyszerű lenne. Persze, ha valaki valamit nem akar megtenni...

– fogalmazott a Hír TV-nek Hegedűs Imre, a Tejterméktanács elnökségi tagja.

A közétkeztetés egyelőre nem teremt piacot a helyi termelőknek, mondja a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza. „A helyi konyhákon nem tudják feldolgozni a helyi élelmiszereket, nem tudják azokat tárolni, innentől kezdve kénytelenek felvásárolni a közétkeztetést szolgáltatók a feldolgozóipar termékeit, amelyek kisebb részt tartanak kapcsolatot a helyi gazdaságokkal és a hozzáadott érték nagyobb részét is lefölözik” – mutatott rá György László vezető közgazdász.

Az önkormányzati konyhák az alapanyagok mindössze 5-10 százalékát szerzik be helyben, pedig a kistermelők már hat éve értékesíthetik 40 kilométeres körzetben a portékájukat.