Tovább nőtt a szakadék gazdagok és szegények között

A Csongrád megyei Bakson rosszak a kilátások.

„Munkalehetőség sajnos csak a Nemeskertnél van, más nincs. És ott is nem idevalók vannak, hanem román a nagy részük” – nyilatkozta egy helyi lakos.

Egy másik nő azt mondta: a férje talált munkát, így ketten osztoznak havi százezer forinton.

A fiatalok már máshol tervezik a jövőt. „Egy osztályban vannak tízen vagy esetleg hatan. Az első osztályosok most hatan vannak, az unokám az egyik, a másik harmadikos. A harmadikosok vannak tízen. Még tornatermük sincsen, talán majd most lesz, a lehetőség is annyi, hogy a nagyobbik unokám fociedzésre jár, de Tömörkényre” – mesélte a helybéli.

A szomszédos Pusztaszer polgármestere, Máté Gábor szerint rajtuk sokat segített a közmunkaprogram. Igaz, ez is csak arra elég, hogy a felszínen maradjanak.

„Inkább az jellemző a faluban, hogy azok a vállalkozók vagy gazdálkodók, akik képzett munkaerőt keresnének, nem találnak munkaerőt. Nálunk még nem annyira, de a környező településeken jellemzővé vált” – hangoztatta a településvezető.

Amíg a haldokló vidéki falvakban havi néhány tízezer forint jut élelmiszerre, addig a fejlődő régiók, így például a főváros vásárlóereje elérheti az évi hárommillió forintot is – derül ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből.

„Egyharmad olyan rész van, amely fejlett, és növekszik a fejlettsége, és kétharmad, amely leszakad és stagnál” – állítja Molnár László elemző.

A szakember szerint egyre nő a szakadék a leggazdagabbak és a legszegényebbek között. A gazdaságkutató az oktatás és a közlekedés fejlesztésében látja a hosszú távú megoldást.

„Van egy téves elgondolás, hogy egy közmunkás miért nem megy el dolgozni mondjuk az Audiba, csak hogy egy egyszerű példát mondjak. Hát például azért, mert neki az utazási költsége olyan magas, hogy nem éri meg elmenni, tehát a nettó bérkülönbséget felemésztené a lakbér vagy annak a költsége, hogy hetente hazamegy a családjához” – tette hozzá Molnár László.

A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint a fejlesztési pénzeket igyekeznek a leszakadó északkeleti és dél-magyarországi régióban szétosztani.

„Létrehozott a kormányzat egy államtitkárságot a Miniszterelnökségen belül, amely a kistelepülések hosszú távú fejlesztésével foglalkozik. Készül is egy komolyabb munkaanyag, amely alapján majd a kormányzat középtávú programot is kialakíthat arra, hogy hogyan lehet tovább segíteni ezeket a településeket” – nyilatkozta Pogácsás Tibor.

2016-ban egymillió-kétszázezer forint jutott egy állandó lakosra. Ezt az összeget a keresetek, nyugdíjak, prémiumok és szociális juttatások összességéből számolják ki.