Tovább erősödhet a „nemzeti nagytőke”

Gazdag karácsonya volt az ország legismertebb gázszerelőjének. Mészáros Lőrinc cégbirodalma több nagy értékű munkát is bezsebelt az év végén. Gyöngyösön és Ózdon csatornahálózat építésében, Százhalombatta és Ercsi, valamint Debrecen és Ebes között vasúti felújításban vehetnek részt a vállalatai. A felcsúti polgármester cége építheti az M8-as autóút Körmend és Rábafüzes közti szakaszát is több mint 63 milliárd forintért.

Mészáros Lőrinc több mint 120 cégben érdekelt, vagyonát a gazdasági sajtó 100 milliárd forintnál is többre becsüli. Az Orbán Viktor miniszterelnökkel jó barátságot ápoló politikus november végén meg sem tudta becsülni, mennyivel nőtt a vagyona az elmúlt hónapokban.

„Hát azt gondolja, hogy így össze lehet adni, az ember össze tudja adni, hogy miből tevődik össze a vagyona? Hát valószínű a készpénzállományát, a saját készpénzállományát talán föl tudja mérni, de hát a cégek készpénzállományát, a cégek gyarapodását, fejlődését nem lehet. Ahhoz nagyon komoly közgazdasági számítások, illetve munka kell, hogy össze tudja rakni, hogy mennyi a cégcsoport valós értéke” – vélekedett a gázszerelőből lett milliárdos polgármester.

Orbán Viktor barátja a tőzsdén is hasít. Részvénytársaságai közül az Opus papírjai 1650 százalékkal, míg a Konzum részvényei 6633 százalékkal drágultak egy év alatt. A kormányközeli oligarchák valószerűtlen gazdagodásával a múlt héten a Financial Times is foglalkozott. A világ vezető gazdasági lapja a Fidesz politikai háttérintézetének, a Századvég Alapítványnak a korábbi elnökét is megkereste. Lánczi András úgy fogalmazott: „Bár Orbán soha nem mondta ezt ki, de feltehetően bátorítja vagy engedi, hogy bizonyos magyar üzletemberek nagyon gazdagok legyenek, hogy ők alkossák a magyar középosztály csúcsát.”

A nemzeti nagytőke megerősítése mellett Orbán Viktor már 2013-ban hitet tett. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az év utolsó napján azt is elárulta, hogy a kormány a továbbiakban mely ágazatokban látná szívesen a nemzeti nagytőke terjeszkedését.

„Hogyha bizonyos stratégiai ágazatokban, mondjuk az energiaszektorban vagy a bankszektorban túlnyomórészt külföldi tulajdon van, akkor az a magyar szuverenitást is érinti. Tehát szerintem közös érdek, hogy a piaci verseny feltételei között a stratégiai ágazatokban többségi magyar tulajdon legyen” – jelentette ki Dömötör Csaba.

A kormány közben támadja azokat a civil szervezeteket, amelyek szerint rendszerszintű korrupció van Magyarországon. Ők azt állítják: a kormány nem valódi teljesítmény, hanem pártérdekek mentén és haveri alapon befolyásolja a közbeszerzéseket, miközben ennek a jogszabályi hátterét is megteremti. A Transparency International vezetője korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez hosszabb távon visszaveti az ország fejlődését.