TI: Lenini úton haladnak a közbeszerzések

Az ellenzék szerint a törvénymódosítás még átláthatatlanabbá teszi a közpénzek útját. A Nemzetgazdasági Minisztérium a közbeszerzési rendszer reformjával és egyszerűsítésével indokolja az értékhatárok emelését.

Az Európai Unió is támogatta a felnőttképzéssel foglalkozó intézményt – a tábla még ott van az épület falán. Több általános iskolát is pályázati pénzből szigeteltek. A hasonló beruházásokhoz közbeszerzést kell kiírni. Az értékhatárokat a kormány a jövő évi költségvetés módosításával tornázná feljebb.

Árubeszerzésnél és szolgáltatásrendelésénél nyolcmillióról tizenötmillióra, építési beruházásnál tizenötmillióról huszonötmillióra, szolgáltatási koncessziónál pedig huszonötmillióról harmincmillióra emelkedne az a határ, amely alatt nem kell versenyt hirdetni.

„Ugye, minden közpénz közérdekű adat, tehát minden beszerzés nyílt. A közbeszerzési szabályok alkalmazása értékhatár-emelés esetén azt jelenti, hogy csak e fölött az érték fölött kell, hogy megtörténjen. Hozzáteszem, hogy a magyar politikai vitákat és a sajtóban megjelent cikkeket figyelve önmagában az, hogy egy beruházás kapcsán közbeszerzést folytatnak le, az senkit nem szokott visszatartani azoktól a vádaktól, hogy korrupciót kiáltson” – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke.

Az értékhatár emelése elsősorban a tanácsadással, reklámozással, irodaszer-beszerzéssel foglalkozó vállalkozásoknak kedvez.

A közpénzek átláthatóságáért küzdő Transparency International szerint „olyan ez, mintha a közbeszerzések a lenini úton haladnának”. A szervezet jogi vezetője szerint a módosítás nyertesei a politikához közel álló üzleti körök lehetnek.

„Mondjuk egy 100 millió forintos reklámkampányt vagy tanácsadói szerződést akar kötni a kormány, az sem biztos, hogy erre egyáltalán szükség van, de a jelenlegi szabályok szerint ez egy közbeszerzés, és az új szabályok szerint is közbeszerzés. Régen azonban a - most még hatályos szabályok alapján - ezt a szerződést 16 darabba kellett volna bontani ahhoz, hogy megússzák a közbeszerzést, ami mindig gyanús. Most elég lesz hat felé darabolni, hatszor 158 millió forint, mondjuk, esetleg időben megosztva adják ki a szerződést nem egy évre előre, hanem kéthavonta, Máris megvan az, hogy közbeszerzés nélkül oda tudták ítélni egy havernak, oda tudták adni egy baráti cégnek ezt a pénzt” – mondta Ligeti Miklós.

A szocialisták szerint még átláthatatlanabb lesz a közpénzek útja.

„Látjuk, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi István meg társaik, hogyan gazdagodtak meg az elmúlt időszakban. Az értékhatár emelése pedig pusztán arra jó, hogy az átláthatóságot csökkentse és az ellenőrizhetőséget tegye nehezebbé. Mi nem szeretjük, amikor a Fidesz-kormányt nehezebb ellenőrizni, így is elég nehéz már éppen” – véli Bárány Balázs, az MSZP elnökségi tagja.

A Demokratikus Koalíció szerint is a haverok zsebét próbálja még jobban kitömni a kormány.

„Az már látszik – és erről tegnap a főpolgármester is beszélt –, hogy a 3-as metró felújítására nagyon-nagyon túlárazott ajánlatok érkeztek be. van olyan ajánlat, amelyik harminc, de van olyan is, amelyik hatvan százalékkal többről szól, mint ami a kiíráskor a tender tartalmazott. Én azt gondolom, hogy az Orbán-kormány továbbra is – akár az uniós pénzeket, akár a saját, magyarországi pénzeket – haveroknak, oligarcháknak akarják átjátszani, és ehhez egy jó lehetőség, ha a közbeszerzési értékhatárokat megemeli” – nyilatkozta Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője.

A napokban a Miniszterelnökség vezetője azt hangoztatta, hogy az Európai Unióban a magyar közbeszerzési törvény az egyik legszigorúbb.