Teljesült a Terror Háza főigazgatójának kívánsága
Hír TV
2017. november 30., csütörtök 13:27, frissítve: csütörtök 13:36
Baloldali pártok és mintegy száz aktivista tiltakozott Donáth György szobrának a felavatása ellen a főváros IX. kerületében tavaly februárban. Akkor sikerült is megakadályozniuk a szerintük antiszemita politikus szobrának ünnepélyes felavatását. A szoborállítástól később a kerület vezetése is elállt. A döntéssel nem mindenki értett egyet, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a múlt héten egy konferencián beszélt arról: fel kellene állítani a Rákosi-rendszerben halálra ítélt képviselő műemlékét.
„Azt gondolom, hogy az mégiscsak tűrhetetlen, hogy halálraítélték, kivégezték és még a holtában is meggyalázták azzal, hogy egy maroknyian odamentek és ellehetetlenítették azt, hogy neki emléket állítsunk” – fogalmazott Schmidt Mária.
Úgy tűnik, a Terror Háza főigazgatója nem értesült arról, hogy halálának 70. évfordulóján új helyszínen végül mégiscsak felállították a szobrot.
Bár a köztéri szoboravatást a tiltakozások meghiúsították, Donáth György szobrát végül egykori kivégzésének helyszínén, a Kozma utca Kisfogház Emlékhely udvarán állították fel. Az avatáson részt vett többek között Szakály Sándor történész, illetve Boross Péter egykori miniszterelnök is.
Szakály Sándor a Magyar Hírlapnak adott interjújában arról beszélt: méltatlanul akadályozta meg a szoborállítást egy radikális csoport, amely olyan baloldali aktivistákból áll, akik minden és mindenki ellen tüntetnek, amit, illetve akit ők fasisztának, antiszemitának, rasszistának neveznek.
„Fellépünk minden zsidóellenes gyűlölködéssel szemben”
Az európai zsidóság helyzetéről és az antiszemitizmusról tartott konferenciát a Tett és Védelem Alapítvány. Az eseményt megnyitó Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője a Hír TV kérdésére azt mondta: a magyar zsidók nem örülhetnek annak, ha egy antiszemita embert állítanak példaként, de ahogyan a Horthy-korszak kultuszminisztere, Hóman Bálint szerepét, úgy Donáth György személyét sem lehet egyféleképpen megítélni.
Köves Slomó szerint a XX. század eseményeinek feldolgozásához párbeszédre volna szükség. „Hóman Bálint esetében mint kultuszminiszter, Donáth György esetében pedig azt, hogy végül is egy koncepciós perben végezték ki, de emellett nem lehet úgy csinálni, mint hogyha ne lettek volna antiszemiták, és mint hogyha nem lettek volna részei egy olyan rendszernek, a Horthy-rendszernek, ami aztán elvezetett nagyon sok nemzeti tragédiához, nem csak a zsidókkal kapcsolatos nemzeti tragédiákhoz, de elvezetett 600 ezer zsidónak a kivégzéséhez és az azelőtti években a teljes jogfosztáshoz” – fogalmazott.
Korábban a Mazsihisz elnöke is tiltakozott mind Hóman Bálint, mind pedig Donáth György szobrának felállítása miatt.
