2024. 05. 20. Hétfő Bernát, Felícia napja
Jelenleg a TV-ben:

Bayer show

Következik:

Napi aktuális 05:00

Szokatlanul nyílt vitára állt ki két kormánypárti politikus

2017. november 15., szerda 21:33, frissítve: csütörtök 21:23

Az LMP politikusaival és energetikai szakértőkkel vitatkozott Aszódi Attila és Csepreghy Nándor. Az Ökopolisz Alapítvány rendezvényén kiderült, a Paks II.-vel a kormány egészen az évszázad végéig tervez, addig mindenképpen 40 százalékos részesedést képzelnek el az atomenergia számára a magyar energiatermelésben.

Szokatlanul nyílt vitára állt ki két kormánypárti politikus, Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős államtitkár, illetve Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, akik az Ökopolisz Alapítvány vitáján védték a Paks II. beruházást. Velük szemben két LMP-s képviselő, Schmuck Erzsébet és Fülöp Zoltán, valamint két energetikai szakértő, Felsmann Balázs és Mártha Imre vett részt a beszélgetésen.

A paksi bővítéssel szembeni egyik fő kritika, hogy a megújuló energia gyors fejlődése miatt nem éri meg évtizedekre elköteleződni az atomenergia mellett, amely addigra nem biztos, hogy gazdaságos lesz. Aszódi Attila világossá tette, olyan „energiamixet” szeretnének, ahol az atomenergia a következő 80 évben az áramtermelés 40 százalékát adja. „Paks II. azért kell, hogy az évszázad végéig megmaradhasson 40 százalék az atomenergia részesedése” – mondta az államtitkár. Csepreghy szerint ha a zöldenergia valóban kifizetődőbb lesz, akkor majd a fosszilis üzemanyagokat pótolhatja ki.

Schmuck Erzsébet szerint viszont a döntéshozók számításai helytelenek, mivel a technológiai fejlődés miatt várhatóan csökkenni fog az energiaigény Magyarországon is ilyen hosszú távon. Hasonló véleményen volt Felsmann Balázs is: mint mondta, néhány évtizeden belül Európának energiatöbblete lehet, vagyis a fölösleges termelést el sem tudjuk adni, pedig az több lesz, mint most, mivel egyszerre lép működésbe majd a régi és az új paksi blokk, valamint az újrainduló Mátrai Erőmű is. Azaz a blokkokat vissza kell terhelni, ami további költségeket jelenthet, Aszódi szerint azonban ezeket a költségeket belekalkulálták az árba és a titkosított szerződésben szerepelnek.

Felsmann Balázs úgy fogalmazott, ő atompárti, azonban az időzítéssel és a megvalósítás módjával nem ért egyet. Szerinte jobban megérné az I.-es számú paksi blokkot tovább működtetni – Aszódi szerint azonban annak a reaktortartálya és az épület betonszerkezete már nem bír ki további működést, legkésőbb a 2030-as évekre le kell bontani. Azt viszont elismerte, hogy ez pluszköltségeket jelent majd, a hogyanról és a mikorról még nem egyeztek meg.

Nincs eldöntve az sem, hol és hogyan helyezik el majd a nukleáris hulladékokat. Aszódi szerint több opció is lehetséges, köztük az is, hogy a Roszatom visszaviszi azt Oroszországba; ami biztos, hogy Pakson építeni kell egy ideiglenes tárolót. Az államtitkár szerint emiatt semmi ok az aggodalomra, mert rendkívül kis térfogatú hulladékról van szó, és az atomenergia egyébként is „kevesebb hulladékot termel, mint bármilyen más civilizációs tevékenység”.

A Hír TV Online kérdésére az államtitkár elmondta, hogy a magyar cégeknek a szerződésben foglalt 40 százalékban lesz lehetősége részt venni a beruházásban (hogy pontosan melyik részeiben, azt nem mondta meg), és hogy minden esetben nyílt közbeszerzést írnak majd ki. Rákérdeztünk arra is, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a magyar kormány nem gazdaságossági, hanem külpolitikai megfontolások miatt állapodott meg ilyen módon az üzletről az orosz féllel. Aszódi szerint nem, szerinte ezt az is bizonyítja, hogy az Európai Bizottság nem találta szabálytalannak az eljárást.

További részletek a Hír TV Online videóinterjújában.

 

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!