Szellemkórház: honnan lesznek betegek és orvosok?

A második Orbán-kormány egyik legnagyobb egészségügyi beruházásának indult, de máig nem értek a végére. A budapesti orvosi egyetem Üllői úti klinikáinak területén 2013-ra kellett volna felhúzni a központi betegellátó épületet. Páciens 2015 karácsonyán sem lesz benne. Jövő júniusban talán megnyithatják.

A klinikai központ elnöke által említett második fázissal a kormány menet közben bővítette a beruházást. A központi betegellátó épületben nemcsak radiológia, labor, fizioterápiás részleg lesz, hanem ortopédia és baleseti sebészet is. Egyelőre nem tudni, hogy a klinikai traumatológia 110 ágyát melyik másik kórháztól vagy kórházaktól veszik el. „Hogy ez a kapacitás honnan lesz átcsoportosítva, a mindenkori szakmapolitika fogja eldönteni. Azok a kollégák, akik a közép-magyarországi ellátásért felelősek, ezt követően tudjuk megmondani, a kapacitás honnan kerül oda” – nyilatkozta Merkely Béla.

„Nem a gombhoz kellene varrni a kabátot” – mondja a Semmelweis Egyetem fejlesztéséről a második Gyurcsány-kormány egykori egészségügyi államtitkára. „A tervezésben számtalan probléma volt: ha egy ekkora kórházat tervezek, hogy lehet parkoló nélkül tervezni, a szakmai koncepcióban szintén, rendben van, hogy kell traumatológia, sürgősség, de honnan lesz ehhez beteg és orvos?” – tette föl a kérdést Kincses Gyula.

A Párbeszéd Magyarország európai parlamenti képviselője az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához, az OLAF-hoz fordult. A klinikai beruházásra, amelyet Korányi Sándorról, a dualizmus és a Horthy-korszak nemzetközi hírű orvosáról neveztek el, több mint nyolcmilliárd forint uniós forrást adott a második Orbán-kormány. „A Korányi-projekt fő problémája az, hogy az eredeti tenderkiírásban szereplő műszaki tartalomhoz képest az, ami ténylegesen megvalósult az építkezés során, az jelentősen különbözik, minőségében más, gyengébb. Alacsonyabb minőségű anyagok, illetve szerkezetek beépítését hajtotta végre a kivitelező. Egy alacsonyabb értékű épületet építettek tulajdonképpen úgy, hogy az eredeti terveknek megfelelő pénzt vették fel érte. Itt 400 milliós csalás gyanúja merül föl” – mondta Jávor Benedek.

A korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezet, a Transparency International magyarországi illetékese állatorvosi lónak nevezte a Korányi-projektet. „Ahogy azt ebben az esetben is lehet látni, hogy menet közben elég nagy módosítása történt a projektnek, valószínű az előkészítés itt sem volt megfelelő. Van egy 20-25 százalékos túlárazás, ami adottnak vehető” – vélekedett Nagy Gabriella közpénzügyi programvezető.

Sajtóhírek szerint a Miniszterelnökséget már tavaly májusban figyelmeztették arra, hogy a szabálytalanságok miatt gondok lehetnek a Korányi-projekt uniós finanszírozásával.