2024. 11. 22. Péntek Cecília napja
Jelenleg a TV-ben:

Vezércikk

Következik:

Híradó 22:10

Szél Bernadett a legesélyesebb ellenzéki jelölt a választókerületében

Hír TV

2018. március 2., péntek 07:30, frissítve: péntek 13:16

A Hír TV Online megszerezte a Közös Ország Mozgalom felméréseinek első eredményeit! Az LMP kormányfőjelöltje a Pest megyei 2-es, a DK alelnöke pedig a budapesti 4-es kerületben szorongathatja meg a Fidesz–KDNP-t.

Két ellenzéki jelöltnek van esélye egy az egy elleni versenyben legyőzni Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert a budapesti 4-es választókerületben – ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a Závecz Research készített a Közös Ország Mozgalom megbízásából. A II. és a III. kerület egy részéből álló választókörzet a szakértők szerint akár nyerhető kerület is lehetne az ellenzék számára – legalábbis a 2014-es eredmények alapján. A képzeletbeli ranglistán ez nagyjából a 20. „legkönnyebb” körzet a 106-ból.

Ismert, Gulyás Mártonék 18 választókerületben mérik meg, hogy melyik ellenzéki jelölt a legesélyesebb a Fidesz legyőzésére. A II. és III. kerület egy részét magában foglaló körzetben Varga Mihály kihívója lehet Niedermüller Péter DK-alelnök, illetve az LMP elnökségi tagja, Ungár Péter is. Mellettük a Momentum színeiben Benedek Márton indul, a Jobbikból pedig Kovács Tamás száll ringbe. A legfontosabb kérdés nyilvánvalóan az, hogy melyik politikus hány százalékot érne el a fideszes miniszter ellenében, jöjjenek tehát a számok: a kutatók becslése szerint Niedermüller 39, Ungár 35, Benedek 26, Kovács pedig 20 százaléknyi szavazatot kapna jelen állapotok szerint, ha egyedül indulna Varga Mihály ellen.

 

A négy ellenzéki kihívó közül a felmérés szerint Niedermüller és Ungár is nagyjából hasonló esélyekkel indulhatna egyedüli kihívóként az áprilisi választáson. Kiderült, bár az LMP-s politikus jóval több másod- és harmadlagos preferenciát szerzett (ez azt jelenti, hányan tették a jelöltek sorában ha nem is az első, de a fideszes jelöltnél kedvezőbb helyre), ám a szakértők szerint még így sem valószínű, hogy egy kettős párviadalon jobban teljesítene Vargával szemben, mint Niedermüller. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a verseny korántsem lefutott, mert az ellenzéki szavazók másod- és harmadlagos preferenciái eléggé kialakulatlanok a körzetben, sokan tanácstalanok lennének, ha az általuk kedvelt jelölt végül visszalépne. Ungár Péter abban az esetben jönne ki jobban egy az egy ellen Varga Mihállyal, ha minden bizonytalanság eltűnne a szavazókból, és minden lehetséges jelöltkombináció esetén tudnák az emberek, hogy kire akarnak szavazni – ezt a forgatókönyvet modellálja a kutatók indirekt becslése, amelyet a Közös Ország Mozgalom honlapján közöltek le. Ebben a nagyon valószínűtlen, de a további tartalékok irányát és korlátait egyszerre jelző esetben az LMP-s jelölt egyedül 44, a DK alelnöke pedig 42 százalékot érne el.

A kutatók tehát többféleképpen kiszámolták, hogy ki lenne a legesélyesebb jelölt, és ahogyan már fentebb ismertettük, Niedermüllert hozták ki valamivel esélyesebbként.

Az ábrában szereplő közvetlen becsléssel kimutatott eredmények mindenekelőtt azért olyan kedvezőtlenek az ellenzéki jelöltek számára, mert minél több népszerű jelölt esik ki a versenyből, annál kevesebb választópolgár marad, aki még képes választani a maradék jelöltek közül. „Ezen persze elvben változtathatna egy választási kampány vagy pártok közötti szövetségkötés, és ezért van különös jelentősége az indirekt becslésnek az elvi lehetőségek feltérképezésében” – emelték ki a közvélemény-kutatók.

Hogy mennyi tanácstalan választó van a kerületben, azt jól jelzi, hogy: míg az indirekt becsléseknél a jobbikos és a momentumos jelölt is 30 százalék fölött teljesítene egy Varga Mihállyal való párharcban, addig a jelenleg még egy ilyen választási lehetőség tekintetében bizonytalan polgárokat nem szavazónak számítva a várható eredményük több mint 10 százalékponttal kevesebb lenne.

Kiderült egyébként az is, hogy a kerület lakói között nagyjából közel egyenlő arányban oszlanak meg az ország gazdasági helyzetét pozitívan és negatívan értékelők között, ám a kormányváltást akarók mégis 48:36-os fölényben vannak az azt ellenzőkkel szemben.

Az LMP és a Jobbik is jó helyzetben Budakeszin

Pest megye 2-es kerületében is két lehetséges kihívója lehet a fideszes Csenger-Zalán Zsoltnak: egyfelől ebben a körzetben indul az LMP miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett, illetve a másik erős kihívó a jobbikos Császárné Kollár Tímea lehet a közvélemény-kutatás szerint. A budakeszi központú választókerületben a Fidesz támogatottsága 2014-hez képest nemigen változott, de itt is megállapítható, hogy a kormánypártok támogatottsága alacsonyabb lehet, mint amennyit eddig mértek a különböző kutatók. Ugyanakkor a térségben sokat gyengült a négy éve még biztos második baloldal, a jelenleg a DK színeiben induló Tóth Zoltán választási szakértő nem számít esélyes kihívónak, ahogyan a momentumos Szemző Áron sem. Ugyanakkor a Jobbik mellett az LMP is sokat javított, mindkét párt az MSZP és a DK elébe került. Ha az adatgyűjtés idején lettek volna a választások Szél Bernadett 35 százalékot ért volna el Csenger-Zalán ellen, őt követi Császárné Kollár Tímea és Tóth Zoltán 29-29 százalékponttal, míg Szemző Áron egymaga csupán 18 százalékig jutott volna.

 

Összességében a Közös Ország Mozgalom kutatása esélyesebbnek tartja Szél Bernadettet Császárnénál, mivel őt szélesebb körben fogadják el mint a jobbikos jelöltet, az átszavazóknál és a bizonytalanoknál is előnyt élvez az LMP-s politikus. Emellett erről a kerületről is elmondható, hogy a másod- és harmadlagos preferenciák eléggé kialakulatlanok, bár a Fidesz-jelöltre kevesen szavaznának át az ellenzékből, de sokan vannak, akik tanácstalanok lennének, ha az eddig támogatott jelölt visszalépne – így önmagában a verseny leszűkülése nem csökkentené érdemben a fideszes előnyt.

„Szél Bernadett a legesélyesebb, de elsődleges preferenciák tekintetében Császárné is hasonlóan erős, ám őt a másod- és többedleges preferenciák figyelembe vétele esetén az egyébként leszakadó Tóth Zoltán is beéri” – szól a kutatás összegzése. A helyzet az indirekt becsléssel sem változik sokat, Szél Bernadettre csak 14 százalékot verne a fideszes jelölt, Tóth Zoltán már csak 37 százalékot érne el, Császárné a voksok 36 százalékát kapná, Szemző pedig 35-öt szerezne, ha egymaga indulna Csenger-Zalán Zsolt ellen, és minden jelenleg még tanácstalan választópolgár is a mostani kutatásban kifejezett véleményei alapján saccolható preferenciát alakítaná ki az ilyen párharcok tekintetében.

Túlmérik a Fideszt?

A kutatás megerősítette a szakemberek azon gyanúját, hogy a Fidesz–KDNP előnyét jócskán túlmérik a közvélemény-kutatások – ahogy ez egyébként Hódmezővásárhely esetében is bebizonyosodott a polgármester-választáskor. Ez annak tudható be, hogy a fideszes szavazók másoknál nagyobb arányban osztják meg álláspontjukat a kutatókkal. „Elvileg véletlenszerűen kiválasztott interjúalanyaink közül a 2014-es valós eredmények alapján várhatónál sokkal többen válaszoltak az akkori pártlistás szavazatukra vonatkozó kérdésünkre a Fidesz–KDNP megnevezésével.” Ezen torzító körülmények ellensúlyozására az adatokat nemcsak a legutóbbi népszámlálás adatai, hanem a 2014-es választási eredményeknek megfelelően is súlyozták a szakemberek.

Az adatfelvétel a Pest 2. OEVK-ban január 31-e és február 20-a között, Budapest 4. OEVK-ban február 2-a és február 18-a között zajlott, 1000 véletlen mintavétellel kiválasztott megkérdezett személyes, otthonukban történt megkérdezésével. A terepmunkát a Közös Ország Mozgalom megbízásából a ZRI Závecz Research Intézet végezte. A kapott adatokat a 2011-es népszámlálás és a 2014-es országgyűlési választás listás eredményére vonatkozó, választókerületi szintű adatokkal súlyozták, hogy a minta torzításmentesen reprezentálja a választókerület felnőtt népességét. Az elemzés módszertani részleteit és további eredményeit a Közös Ország Mozgalom honlapján találja itt és itt.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!