Szegény és szegény között is különbséget tesz a kormány

Bár a 2018-at a kormány a családok évének kiáltotta ki, a szociálpolitikai intézkedések nem mindenkire vonatkoznak. A Magyar Tudományos Akadémia konferenciájának egyik előadója szerint a háromgyermekes tehetősebb családok háromszor annyi állami juttatást kapnak, mint a szintén három gyermeket nevelő, de rossz anyagi körülmények között élők.

„Ez a jelenlegi kormányzat azokat támogatja, akiknek egyébként is nagyon stabil a piaci helyzetünk, és minél stabilabb ez a helyzet, és minél gazdagabbak, annál többet fognak kapni a jóléti rendszeren keresztül akár a családtámogatásokban, akár a nyugdíjrendszerben. Ez automatikusan azt is jelenti, hogy akik viszont instabil piaci helyzetben vannak, rosszul tudnak integrálódni bármilyen okból a munkaerőpiacra, ők viszont hátrányosabb helyzetben vannak ezekben az elosztási struktúrákban” – fejtette ki Szikra Dorottya, az MTA TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.

A leghátrányosabb térségekben indult felzárkóztatási programokban ráadásul a szegénység felszámolása helyett gyakran inkább a munkahelyteremtésre helyezik a hangsúlyt a politikusok – véli az Akadémia egy másik munkatársa.

„Azokat a problémákat, amik ma a legfontosabb gátjai annak, hogy a társadalmi integráció megvalósuljon, azokat államosítani kell. Nem az intézményeket, hanem a problémákat kell államosítani, kivenni a helyi megvalósítók döntési köréből. Azt, hogy mik azok a tevékenységek, amikre a szegénységet csökkentő programoknak fókuszálniuk kell, ezt nem helyben kell eldönteni, hiszen nem feltétlenül érdekelt benne a helyi politika és a helyi szakembergárda” – magyarázta Husz Ildikó.

A Policy Agenda legfrissebb felmérése szerint: a magyar családok egyharmada a létminimum alatt él. A lesújtó adat ellenére a családi pótlék emelése nem került be a kormány jövő évi költségvetési tervezetébe.