Sürgősen szükség lenne egy ösztöndíjreformra

Hónapok óta tárgyal a kormánnyal a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), az eddigi hírek alapján eddig kevés sikerrel. Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke júliusban úgy nyilatkozott a Hír TV online-nak, hogy néhány alapvető követelésük teljesítésére – köztük az ösztöndíjak emelésére – szeptemberig szeretnének garanciát kapni a kormánytól, ellenkező esetben tüntetést is szervezhetnek. Az emelésre azóta sem kaptak garanciát, tüntetést viszont nem jelentettek be, pedig a HÖOK országos kongresszusa azóta megerősítette a korábbi követeléseit.

A sorosozós kampányok árából kijönne

Ezek között a legfontosabb a tanulmányi ösztöndíjak keretének minimum 40 százalékos emelése lenne. Az alacsony ösztöndíjak különösen a tanárképzésben jelentenek problémát, itt előfordul, hogy a hallgatóknak havonta 7-8 ezer forintnyi ösztöndíjból kellene fedezniük a megélhetésük és tanulmányaik költségeit. Ez még 2007-ben sem volt elég albérletre, ételre, könyvekre – ekkor emelték ugyanis utoljára a tanulmányi ösztöndíjakat. Igaz, emelésről beszélni ekkor is túlzás volt: a normatíva valójában ekkor csak minimálisan növekedett, miközben a jogosultak mintegy felét kizárták, így ugyanazt a pénzt kevesebb diák között osztják el.

Forrás: Európai Bizottság

A HÖOK által követelt minimális, 40 százalékos emelés számításaik szerint nagyjából 9-10 milliárd forintba kerülne évente. Ez bőven kijönne például az elmúlt 2 évben kormányzati propagandára költött pénzből. Idén a nemzeti konzultáció reklámozása 10 milliárd forintba került, az idei, főleg Soros Györgyöt ábrázoló plakátok és egyéb kampányelemek eddig több mint 14 milliárd forintba kerültek. Pénz tehát lenne az ösztöndíjemelésre, a szándék azonban hiányzik.

Meg lehet élni havi 13 ezerből?

Az egy hallgatóra jutó normatíva jelenleg évi 119 ezer forint. Emiatt egy kiemelkedően jó, 4,5-ös átlagot teljesítő diáknak is alig jut több, mint 13 ezer forintnyi tanulmányi ösztöndíj egy hónapra. A törvényi minimum 6 ezer forint havonta, egyes helyeken viszont a maximum is alig magasabb ennél. Olyan diák, aki fedezni tudná a tanulmányai költségeit az ösztöndíjából, gyakorlatilag nincs. A HÖOK 2015-ös adatai szerint a diákok 74 százaléka a szülei támogatására szorul (ez az arány egyre magasabb, 2007-ben még csak 58 százalék volt). Szintén egyre magasabb azok aránya, akik dolgoznak az egyetem mellett. 2007-ben a hallgatók bevallása szerint jövedelmük 25 százaléka származott munkából, ez 2015-re már 41 százalékra nőtt.

Forrás: Európai Bizottság

Az Európai Bizottság jelentése szerint európai viszonylatban a magyar ösztöndíjak a legalacsonyabbak között vannak. Az egy év alatt megszerezhető legmagasabb ösztöndíj az évi ezer eurót sem éri el. Ezzel például a balti államokkal, Romániával, Csehországgal, Bulgáriával és Boszniával kerülünk egy csoportba. Ezzel szemben a tandíjak mértékét tekintve Európa élvonalában vagyunk. A szomszédos országok között sehol sincsenek olyan magas tandíjak, mint nálunk. Szlovákiában a hazai diákok tandíja az éves 100 eurós átlagnál is kisebbek, többi szomszédunknál 100 és 1000 euró között vannak. Magyarország csoportjánál (ahol az éves tandíj összege 1000 és 5000 euró között van, ide tartozik Svájc, Spanyolország és Olaszország is) csak a több, a világ élvonalába tartozó egyetemének otthont adó Anglia került magasabb kategóriába.

Szülői támogatás nélkül szinte lehetetlen továbbtanulni

Nem csoda, hogy az EU-n belül Magyarországon függnek a leginkább a diákok az oktatási rendszeren kívüli pénzügyi forrásoktól (elsősorban a saját, diákmunkával megkeresett fizetésüktől). Ezt megerősítette a KSH idei becslése is, eszerint a szülőknek gyermekenként átlagosan 15 millió forint ráfordítással kell számolnia, ha támogatják a diploma megszerzését. Ezt a pénzt 200 ezer forintos átlagbérrel számolva 6 évnyi munkával lehet megszerezni.

Ez nemcsak azért gond, mert így a diákok nem tudnak teljes mértékben a tanulmányaikra koncentrálni, hanem emiatt a szegényebb fiatalok teljesen kiszorulnak a felsőoktatásból. Ugyanis a világon nálunk az egyik legrosszabb a tandíjak és a fizetések aránya: a legnevesebb magyar egyetemeken a tandíj összege egy átlagos fizetés 92 százalékának felel meg. Azaz az önköltséges oktatást még a legtöbb dolgozó fiatal sem engedheti meg magának.

Magas tandíjak, alacsony ösztöndíjak

Európában egyébként sok helyen a magyar önköltséges képzés ismeretlen: Németországban és a skandináv államokban, sőt Görögországban és Horvátországban is a hazai diákoknak csak akkor kell tandíjat fizetniük, ha nem tudnak időben elég kreditet teljesíteni – alapesetben az állam állja a tanulás költségeit.

Komoly szociális ösztöndíjprogramra tehát szükség lenne, különösen a rászoruló diákok számára. Jelenleg a diákok csak 26 százaléka kap valamilyen tanulmányi (tehát jó eredményért) járó ösztöndíjat, szociális támogatást pedig ennél is kevesebben, csak 19 százaléknyian kapnak. Ezek a számok európai viszonylatban rendkívül alacsonynak számítanak. Ez hasonló adottságú országokhoz képest nem olyan alacsony (van, ahol az arány a 10 százalékot sem éri el), nálunk azonban az önköltséges tanulmányok magas arányával (a nappali tagozatos hallgatók 37 százaléka önköltséges) és rendkívül magas tandíjakkal is párosul.

Eközben a rászoruló diákok aránya egyre magasabb: az idei évben megháromszorozódott a HÖOK mentorprogramjába jelentkezők száma. Erre a programra olyanok jelentkezhetnek, akik nehéz körülmények közül érkeznek, az idei tanév mintegy 3000 ilyen hallgatóval indult.