A sorosozás nem kevésbe fáj, a kórházak adósságának egy nagy szelete

A Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda (becenevén propagandaminisztérium) közzétette az idei első nemzeti konzultáció (ami „Állítsuk meg Brüsszelt!” és a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” címmel futott) költségeit. Mint kiderült, ez volt az eddigi legdrágább konzultáció, összesen 7,5 milliárdba került, ezzel lekörözve minden eddigi hasonló kampányt.

Ez egyébként idén még csak az első konzultáció lesz, az elkövetkező hetekben indítják a következő – témáját tekintve az előzővel lényegében megegyező – kérdőíves és plakátos kampányt, egyelőre még nem tudni, mennyi pénzből.

Vajna és Mészáros is jól keresett Sorossal

A költségeket közzétevő Átlátszó azt is megtudta, melyik cégek kerestek a legtöbbet a konzultációval. Nem meglepő módon a listát a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworks vezeti, az ő újságjaikban 2,16 milliárd forint közpénzért vásárolt hirdetéseket a kormány. Utánuk következik közel 860 millióval a különböző tévécsatornák reklámidejét értékesítő Atmedia, amelyet 2016 decemberében vett meg Habony Árpád hitelezője, Tombor András. Az első tízbe bekerült az Ómolnár Miklós tulajdonában lévő Ripost bulvárlap (ez leginkább arról ismert, hogy ők kezdték el terjeszteni azt, hogy Vona Gábor homoszexuális, ami miatt több perben is pénzbüntetésre ítélték őket), az Origo és a TV2 is.

Kérdéses egyébként, mi indokolja az újabb konzultációkra, kormányzati kampányokra fordított csillagászati összegeket. Az Orbán-kormány 2013 óta rendszeresen indít közpénzből finanszírozott, saját magát méltató kampányokat. Ezek ára évről évre növekszik, és a pénz rendszerint kormánypárti politikusokhoz közeli vállalkozókhoz kerül.

Gyanúsan drágulnak a konzultációk

Érdemes összehasonlítani a 2013-as „Magyarország erősödik” című kampányt és a kvótanépszavazás körüli hírverést. 2013-ban a kormány országos kampányt indított, ennek a részét képezték köztéri plakátok, tévéreklámok, illetve elvileg minden lakásba kipostázták az azonos című pamfletet. Akkor mindezt sikerült 800 millió forintból megoldani. 2016-ban hasonló kampány indult a menekültkvóták elleni eredménytelenül zárult népszavazás népszerűsítésére, szintén tévéreklámok, reklámplakátok és mindenkinek kipostázandó szóróanyag segítségével. Ekkor azonban már csak a szóróanyag kiküldéséért többet fizettünk, mint az egész 2013-as kampányért. Ugyanannyi levél postázása ekkor már 1,1 millió forintba került, az egész kvótakampány pedig több mint tízmilliárdba. Az állami megrendelésekkel ismét egy fideszes vezetőhöz köthető vállalkozó, Csetényi Csaba, Rogán Antal bizalmasa keresett.

Ez egyébként általános tendencia, 2013 óta sokszorosára nőtt az állami kampányok költsége. 2012-ben és 2015-ben még egymilliárd forint körül mozgott a konzultációk költsége, ezekhez képest a legutóbbi kampány ára már több mint hétszeresére emelkedett.

Mi jönne ki belőle?

Az állami propaganda költségeit tekintve az idei mindenképpen rekordév volt. Mint korábban írtuk, csak az év első felében 12,8 milliárd forintot költött az állam ilyen célokra. Ekkor még úgy lehetett tudni, hogy a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” című kampány csak 5,7 milliárdba fog kerülni, de később tovább drágult 7,2 milliárdra. Ezzel az idei propagandaköltségvetés már 14,3 milliárd forintnál tart, azaz több pénz ment el erre, mint az előző két évben összesen – ha az újabb Soros Györgyös kampány is hasonló nagyságrendbe kerül majd, elképzelhető, hogy csak idén többet költ az állam propagandakampányokra, mint 2010 óta összesen.

Ezek a kiadások egyébként nemzetgazdasági szintűek. Csak a legutóbbi kampány árából csaknem fedezni lehetne például a mentősök béremelését erre az évre – a mentős szervezetek 10 százalékos béremelést kértek, ami 7,5 milliárd forintba kerülne. Az idén a propagandára költött összeg azonos azzal, mint amit idén a sürgősségi gyermekellátás fejlesztésére fordított a kormány.

Többe került, mint amivel a kormány riogat

Érdekesség, hogy a mostani konzultációban a kormány azzal riogat, hogy a „Soros-terv” része, hogy minden migránsnak „9 millió forint állami pénzt” kell adni (ami egyébként egyszerűen nem igaz, Soros György valójában azt javasolta, hogy az EU fizessen ennyi támogatást a menekülteket befogadó államoknak, a költségek fedezésére). Ha 1200 migránssal számolunk (ennyi ember kerülne a kérelme elbírálásáig Magyarországra az EU-s kvóta szerint), akkor azt az állami pénzt, amit állítólag Soros nekik adna, a kormány már régen elköltötte kommunikációra. 1200 migráns 9 milliós ellátása 10,8 milliárdba kerülne, míg hangulatkeltésre a kormány eddig 14,3 milliárdot költött.

Ha az összes eddigi propagandaköltséget nézzük, ez 2014 óta közel 30 milliárd forint. 30 milliárdból nagyjából meg lehetne duplázni minden egyetemi hallgató ösztöndíját – az éves ösztöndíjkeret országos szinten 31 milliárd forint. A kampányok eddigi költségeiből ki lehetne fizetni a kórházak adósságállományának nagy részét. A Magyar Államkincstár friss adatai szerint a kórházak és más ellátók összesen 35 milliárd forint adósságot halmoztak fel idén január és augusztus között, ami az év végére elérheti az 52-53 milliárd forintot is.