Soros-ügynökökről írt tanulmányt, aztán leszerződött velük

Az 1956-os emlékév oldalán váratlanul jelent meg az emlékévvel kapcsolatos szerződések és költségek listája. Ezt korábban az Átlátszó próbálta megszerezni, azonban az emlékévért felelős intézet, a Schmidt Mária vezette, a Terror Házát is üzemeltető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ezt sokáig nem volt hajlandó kiadni. Az Átlátszó már elindította az adatigénylési pert, és valószínűleg ennek hatására tették közzé mégis az oldalon a dokumentumot.

A Demokratában is szerepelt

A dokumentumból kiderül, hogy a KKETTK több mint 24 millió forint értékben kötött szerződést az X Kommunikációs Központtal (XKK) – ez a szervezet nemrég a „Soros-hálózatot” felsoroló cikkekben szerepelt, és ha valóban életbe lép a civil szervezetekről szóló törvény, jó eséllyel ők is a „külföldi ügynökszervezetek” listájára kerülnek. Az említett szervezetet a Schmidt Máriáék a Közös siker című dalverseny és a Hősök megállója – 1956 roma hősei a fővárosi köztereken című program megvalósítására szerződtették.

Az X Kommunikációs Központ egy nonprofit kommunikációs ügynökség, amely magáncégekkel is szerződik, és saját figyelemfelhívó kampányokat is indított – ilyen volt az elmúlt időszakban a cigánygyilkosságokról megemlékező, Bőrük volt a bűnük című videó, valamint a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést sürgető Igazi férfi nem bánt nőt kampány.

Az ügynökséget a fenti tevékenységéért 40 millió forinttal támogatta a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok. Bár az alapítványok támogatási szerződései nyilvánosak, egyebek között ezt az információt is szenzációként tálalta a kormánypárti sajtó. Tavaly nyáron kampányszerűen közölte lényegében ugyanazt a cikket több médium is, amelyben a „Soros-ügynökszervezetek” listáját közölték, rajta az XKK-val is – a kampányt jól példázza a Demokrata A Soros-polip terjeszkedik című cikke, amelyben szintén szerepel az X Kommunikációs Központ. Idén pedig épp Schmidt Mária írt apokaliptikus víziókat tartalmazó tanulmányt a Soros-hálózatról. „Soros György célja a migrációs nyomás fenntartásával és fokozásával kettészakítani az uniót, a behozott, integrálhatatlan muszlim tömegekkel destabilizálni Európa nyugati felét, keleti felét pedig pénzügyileg kiszárítani”. Az így ellenállásra képtelen kontinensből aztán igazi nyitott társadalmat szervezhetnek majd Soros szervezetei „a civilek, az összes ballib segítségével” – írta.

A Norvég Alap is felbukkant

Más, a kormány retorikája szerint Soros-ügynöknek minősíthető szervezetek is voltak az emlékév kedvezményezettjei között is. Köztük volt például a Demokratikus Átalakulásért Intézet, amely oldalán hirdeti, hogy – magyar minisztériumok mellett – a Nyílt Társadalom Alapítványok is támogatja. A nemzetközi szervezet most egy 1956-os konferenciasorozatra kapott 2 millió forintos támogatást.

A KKETTK 1 millió forintos szerződést kötött a nagykunsági zöldszervezettel, a Beklen Alapítvánnyal is. A szervezet egyik fő támogatója a Norvég Alap és az Ökotárs Alapítvány – utóbbi a Norvég Alap partnere a támogatás elosztásában, és ez volt az a szervezet, amelynél 2014-ben házkutatást tartottak. A Norvég Alapot a magyar kormány tagjai, elsősorban Lázár János ekkor különböző bűncselekmények elkövetésével és a magyar belpolitika befolyásolásával vádolta. A vádakból semmi sem bizonyosodott be, de az alappal azóta is vitában áll a kormány, és ha nem sikerül vele megállapodni, 200 millió eurótól esik el hazánk.

Szintén a Norvég Alap egyik támogatottja a Nem Adom Fel Alapítvány, amely Schmidt Máriaéktól egy a fogyatékkal élők 1956-os forradalomban játszott szerepéről szóló projektre kapott 4 millió forintos támogatást.

Tavaly tíz hónapon át tartott vizuális kommunikációs képzést női érdekérvényesítő szervezetek számára a Palantír Film Alapítvány a Norvég Alap támogatásával, korábban pedig a Nyílt Társadalom Alapítványokkal együtt vett részt az úgynevezett Open Space rendezvényen. A Palantír néhány hónappal később az 1956-os emlékév egyik programjára 4 millió forintot kapott.

„Támadják Magyarországot”

A fenti civil szervezeteket egyébként semmiképp nem célunk megbélyegezni – viszont mivel kormányzati szerződésekről van szó, érdemes a kormány logikája szerint is megnézni őket. Az elmúlt hónapokban kormányzati szereplők szinte minden kritikát azzal hárítottak el, hogy a kritikus nyilván Soros György zsebében van – ez különösen vonatkozott azokra a szervezetekre, amelyek valóban kaptak támogatást a magyar származású milliárdos valamelyik alapítványától.

Ezeket a civil szervezeteket ügynökszervezetnek nevezték, amelyek, mint mondták, valójában valami sötét – általában a migrációval kapcsolatos – hátsó szándékkal „támadják Magyarországot”. Ennek talán a legkirívóbb példája volt a szociális államtitkár, Czibere Károly hétfői kijelentése: ő odáig ment, hogy valójában a gödi otthonban történt bántalmazási botrány sem más, mint Soros György támadása, hiszen a gondozottakat ért jogsértésekre egy a Nyílt Társadalom Alapítványok által is támogatott szervezet hívta fel a figyelmet. Nem titkolt cél az sem, hogy a lex civilnek nevezett törvény is épp ezeknek a szervezeteknek a megbélyegzését szolgálja. Ilyen légkörben eléggé ellentmondásos, hogy egy kormányzati szereplő olyan civil szervezetekkel szerződik, amelyeket korábban ő maga nevezett ügynökszervezeteknek, és amelyek hivatalosan is megkaphatják ezt a bélyeget.