2024. 11. 21. Csütörtök Olivér napja
Jelenleg a TV-ben:

Radar

Következik:

Napi aktuális 00:10

Sok jóra nem számíthatnak az önkormányzatok

Hír TV

2018. június 30., szombat 12:14, frissítve: szombat 14:17

A szegényebb települések vezetői több forrást, a gazdagabb városok polgármesterei kevesebb elvonást látnának szívesen a jövő évi büdzsében, ám a parlament előtt fekvő javaslatból azt olvassák ki, hogy egyik sem teljesül. A polgármesterek Gödöllőn tartottak találkozót.

Orbán Viktor miniszterelnök a választási kampány hajrájában a kistelepülések polgármestereinek küldött levelet. Ebben az állt: 2018 után meg kell hirdetni a Modern falvak programot. A Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozóján a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályvezetője is ezzel kecsegtetett: „Ez az a forrásrendszer, amelyet az elkövetkezendő 4 évben lehetne az önkormányzatoknak a fejlesztésére fordítani”.

Bekényi József azt nem tudta megmondani, hogy a jövő évi költségvetésből mennyit szán a kormány a modern falvakra, a polgármesterek szerint viszont semmit. A költségvetésről szóló törvényjavaslat önkormányzati sorai között legalább is nem találtak ilyet. Az érkező pluszforrás kötelező béremelésekhez kapcsolódik, ezeken túl sok jóra nem számíthatnak a településvezetők.

„Az önkormányzatok továbbra is mostoha szereplői a magyar állam- és közigazgatásnak. Az látszik, hogy egy folyamatos forráselvonás, kiéheztetés, kizsarolása van a történetnek. Sajnos a számok semmilyen tekintetben nem javultak. Tehát növekedő normatíva vagy egyéb finanszírozást nem látunk, egyre inkább erősödik a költségvetésben az az összeg, amit valamilyen pályázat, valamilyen lobbin keresztül lehet elérni, és nyilván ez abszolút bizonytalanná teszi az önkormányzatok költségvetésének tervezhetőségét” – véli Máté Antal, Nyírbátor független polgármestere.

Budaörs polgármestere azt mondja: nekik sem kedvez a jövő évi büdzsé. A települések között gazdagnak számító várostól újra több mint kétmilliárd forintot von majd el az állam. A városvezető úgy látja nem lenne gond a forráskiegyenlítéssel, ha látszana az eredmény a szegényebb falvakban. „Ehhez képest én azt látom, hogy ezeken a területeken jelentős javulásra számítani nem lehet, de cserébe a jól teljesítő településeket megsújtják az intézkedések, növekedni fog az az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás is, amit elvonnak az önkormányzatoktól” – emelet ki Wittinghoff Tamás.

Már idén szűkülnek a települési közfoglalkoztatás keretei is. A Magyar Hang azt írta: csaknem négyezer kulturális közmunkást tesz utcára a Belügyminisztérium július elsejével „Nincs pénz a kistelepüléseken a kultúrára. Nem teljes mértékben kötelező feladat. Ugye megpróbálnak a települések azért mégis ilyen szolgáltatásokat biztosítani, és ehhez kaptak segítséget, hogy kulturális közhasznú munkásokkal, közmunkával tudják ezt a szolgáltatást biztosítani. Ha ezt kiveszi a rendszerből, akkor egy óriási rés keletkezik a vidéki, a kistelepülési kulturális szolgáltatások körében” – mutatott rá Gémes György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Pedig nem ezt ígérték

Több ezer kulturális közfoglalkoztatott veszíti el a munkáját hétfőtől, pedig a HVG-nek még májusban azt írta a Belügyminisztérium, hogy biztosan meghosszabbítják a szerződéseket. Ennek ellenére az érintettek már megkapták az elbocsátó leveleket. A kormány öt éve biztosított közmunkát a diplomás és érettségizett állástalanoknak, a kulturális közmunkásokat a Nemzeti Művelődési Intézet közvetítette ki a vidéki művelődési házakhoz, civil szervezetekhez. Az elmúlt években így 30 ezer embert foglalkoztattak.

A kulturális közfoglalkoztatottak 65 százalékát a kistelepüléseken alkalmazzák.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!