Aki nem fizet adót, ne szólhasson bele? Semjén szerint ez „ritka nagy baromság”

Kevesen értenek egyet a határon túli magyarok szavazati jogával – ez derül ki a Publicus Intézet felméréséből. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 18 százaléka tartja helyesnek azt, hogy a külhoniak szavazhatnak az országgyűlési választáson. A kutatásban úgy tették fel a kérdést, hogy az adózás témáját is felvetették. Az intézet ügyvezetője szerint a válaszadók a levélszavazás rendszerét is élesen kritizálták.

„Ha már van szavazati joguk a határon túl élőknek, akkor a szavazók elvárják, hogy azonos legyen a Magyarországról elvándoroltak szavazati joga. Az emberek 80 százaléka nem tartja azt helyesnek, hogy a külföldre vándorolt szavazónak nehezebb a hozzáférésük a választási rendszerhez, hiszen ők nem szavaznak levélben, és így könnyen előfordulhat, hogy egy Londonban élő pár erdélyi része szavazhat levélben a másik fele pedig nem” – mondta Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője.

Az LMP szerint a felmérés azt mutatja, hogy az emberek is tudják, hogy a kormány választási csalást követ el. „Ezzel gyakorlatilag 500 ezer embert kizárnak a szavazásból, ilyen volt a B lista, ez utoljára a kommunista párt engedte meg magának, hogy 500 ezer embert, aki valószínűleg nem rájuk fog szavazni, kizárjon” – mondta Hadházy Ákos, az LMP társelnöke.

„Van egy olyan állítás, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az ne szólhasson bele a politikába, ez még a Gyurcsányra vezet vissza. Ez egy ritka nagy baromság” – a miniszterelnök-helyettes a Hír TV-nek azt nyilatkozta: a magyar állampolgárság és a szavazati jog nem szétválasztható.

„Az az Angliában dolgozó magyar, akinek van magyarországi lakcíme, de kint dolgozik Londonban, az két szavazatot ad le, lead egy szavazatot a magyarországi lakhelye szerinti választókerületre, meg egyet a pártlistára, a csíkszeredai magyar egyetlen szavazatot ad le a pártlistára, tehát amit a Jobbik és az LMP mond, az látszólag egy jogkiterjesztés lenne, de valójában egyfelől jogszűkítés, mert elvenné a második szavazatát a Nyugat-Európába dolgozó magyartól egyfelől, másfelől pedig alkotmányosan nem megy. Tehát nekik nem velem, meg nem a kormánnyal van vitájuk, hanem az Alkotmánybírósággal” – emelte ki Semjén Zsolt.

Az Ab tavaly áprilisban mondta ki, hogy az alaptörvényből nem vezethető le, hogy az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára is kötelező biztosítani a levélszavazás lehetőségét.