Röhrig a relativitáselmélettel állította párhuzamba a holokausztot

A sófár hangjára indult útjára a 14. Élet menete a Dohány utcai zsinagógától. A résztvevők között volt Ilan Mor izraeli és a Colleen Bell amerikai nagykövet is. 1944. április 16-án jelölték ki az első gettókat a megszálló németek magyar segédlettel. A vészkorszak áldozatainak neveit önkéntesek olvasták fel a menetben.

A Szent István-bazilika előtti téren az Élet menete történetében először közösen szóltak a társadalomhoz a történelmi egyházak képviselői.

„Kiáltsunk az erőszak és a fanatizmus minden áldozatért, az örmény népirtástól kezdve napjaink iraki és szíriai népirtásáig” – hangoztatta Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagja.

„Kívánom minden emlékezőnek és reménykedőnek, adjon az Isten lelke szent bátorságot mindannyiunknak, adja meg a szentek és a mártírok bátorságát, hogy feltegyük a legnehezebb kérdést: meddig?” – fogalmazott Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke.

„A halállal dacolva, a sötétség, a gyűlölet, a kirekesztés erőivel szemben hirdetjük az élet győzelmét!” – emelte ki beszédében Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

Az országos főrabbi keresztények és zsidók megbékélésről beszélt: „Ma felépítettünk egy hidat, melyen el is indultunk együtt” – mondta Frölich Róbert.

Az egyházak képviselői Székhelyi József színésszel, az Élet Menete Alapítvány egyik alapítójával közösen gyújtottak gyertyát a nemrégiben elhunyt Nobel-díjas író, Kertész Imre emlékére.

Az Élet menete fő szónoka az Oscar-díjas Saul fia film főszereplője, Röhrig Géza volt. „Fájdalmasan egyértelművé vált, hogy mi az, ami még belefér a mennyei Atyának anélkül, hogy beavatkozna” – fogalmazott. A színész-költő szerint Auschwitz olyan a történelemben, mint a relativitáselmélet a tudományban: senki nem érti, de mindenkire vonatkozik.