Az Exim tovább titkolódzik a 16 milliárdos pályázatról

Nem engedte az állami Eximbank ügyvédje, hogy arcát mutassa a Hír Televízió annak a pernek a tárgyalásán, amelyet az LMP volt társelnöke indított a pénzintézet ellen. A Forbes magazin márciusban derítette ki, hogy Rogán Antal üzleti partnerei kezelhetik a pénzintézet 16 milliárdját. Ám a bank nemcsak a pályázat nyerteseinek nevét, hanem a döntéshozók kilétét is eltitkolta.

„Ez azért nagyon izgalmas, mert hogyha elfogadnánk azt, hogy minden ilyen esetben a döntéshozatalra jogosult személyeknek a megnevezése, az veszélyezteti a pártatlan, befolyásmentes döntés-előkészítést, akkor gyakorlatilag az egész információszabadság-törvényt ki lehetne dobni a kukába, hiszen a dolognak pontosan az a… Tehát onnan kezdődik egy közérdekű adat megismerése iránti igény, hogy szeretné tudni az adatkérő, hogy kik hozták a döntéseket” – jelentette ki Schiffer András ügyvéd, az LMP egykori társelnöke.

Az állam külkereskedelmi bankja finanszírozta a miniszterelnök barátjának, Garancsi Istvánnak a  beruházásait, és Andy Vajna TV2-megvásárlását is. A milliárdos alapkezelői pályázat győztesei a kabinetminiszter Pasa parki szomszédai. A Rózsadombon lakik többek között az Eximbank üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese is, aki korábban Rogán Antal polgármester-helyettese volt a Belvárosban. A pénzintézet banktitkokra, illetve a visszaélések kiszűrésére hivatkozik, és nem hajlandó kiadni az érintett üzletemberek neveit.

„Döntéshozatalra jogosult személyeknél nem arról van szó, hogy az alperesnél ki hozta meg a jelen pályázat során a döntéseket, hanem az, hogy majd az alapkezelő esetében kik azok a személyek, akik döntéshozatalra lesznek jogosultak. Márpedig ahhoz, hogy ezek az alapok befolyásmentesen tudjanak a későbbiekben üzemelni, azt gondoljuk, hogy fontos az, hogy ezek az információk ne legyenek nyilvánosak” – mondta az Eximbank ügyvédje

Schiffer András szerint viszont Rogán Antal és köre azzal tisztázhatná magát, ha nyilvánosságra hoznák a győztes pályázók neveit. „Valóban a Pasa parki kapcsolatrendszer volt a döntő, avagy esetleg szakmai a közvagyon hasznosítását szolgáló szempontok? Ezért van szükség a nyilvánosságra, hogy erről meggyőződhessünk, lássuk azt, hogy milyen ellenfelekkel kellett a nyertesnek megmérkőznie szűk 3-4 napon belül annak idején, 2015-ben” – fogalmazott Schiffer András.

A per tárgyalása februárban folytatódik.