OBH kontra OBT: politikai síkra terelték a jogi vitákat

Januárban választották meg az Országos Bírói Hivatal új tagjait. Bírósági források már akkor arról beszéltek: a testület összetétele nem tölti el elégedettséggel Handó Tündét. Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő felesége 2012 óta az Országos Bírsági Hivatal elnöke, a parlament kétharmados felhatalmazásával. Az általa irányított OBH alapvetően igazgatási feladatokat lát el, munkáját pedig a bírák által megválasztott Országos Bírói Tanács felügyeli.

„Megdöbbenve olvastam az újságban, hogy interveniálást kértek egy Brüsszel által finanszírozott testülettől magyar bírák, holott a szakmai vita ebben a kérdésben még el sem indult. Sajnálatosnak tartom azt, ha már a bírósági szervezet befolyásolásánál tartunk, akkor néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad és elárulja a hazánkat” – mondta Handó Tünde vasárnap a Kossuth Rádióban.

Szerinte a testület a kormány által támogatott új közigazgatási bíróságokat akarja elgáncsolni Brüsszelben, azonban a hazaárulással vádolt egyik OBT-tag szerint ez nem igaz, ráadásul Handó Tünde tisztában volt azzal, hogy a még el sem készült tervezetről nem esett szó nemzetközi szinten.

„Az Országos Bírói Tanács teljes jogú tagja a Hálózatnak és mint teljes jogú tag, részt vettünk a közgyűlésen – dr. Matusik Tamás és én voltam jelen. A közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos reform szóba sem került, egyébként viszont az ENCJ, azaz az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata újonnan megválasztott elnökét az Országos Bírói Tanács látogatásra hívta Magyarországra, hogy megismerje az újonnan megválasztott OBT-nek a tagjait” – mondta Vadász Viktor.

Handó Tünde nem válaszolt a Hír TV kérdéseire.

„Egzisztenciálisan egy nem eléggé független helyzetben vannak az OBT-tagok, tehát nagyon könnyű előidézni, hogy az OBT működésképtelen legyen – mondta Fleck Zoltán jogszociológus, aki szerint Handó Tünde szereptévesztésben van. Szerint az Országos Bírói Tanács lényegesen nagyobb legitimizációval rendelkezik, de OBH elnökének kijelentései ellen bíróként nehéz védekezni.

„Handó Tünde ezekben a megnyilatkozásokban egyre inkább azt a nyelvet használja, mint amit a politika használ. És ezzel tulajdonképpen a hivatalának a természetét árulja el. A kétharmados parlamenti többség választotta meg Handó Tündét erre a pozícióra, úgy jár el ebben a helyzetben, ahogy politikus vezetők szoktak eljárni, amely méltatlan a bírói hatalom működéséhez” – tette hozzá Fleck.

„Valakit hazaárulónak nevezni lehet akár véleménynyilvánítás is” – mondta a Hír TV által megkérdezett büntetőjogász. Tóth M. Gábor szerint ráadásul a megvádolt csak akkor védheti meg magát, ha a neve is elhangzik.

„Személy szerint meg kell határozza valaki, hogy adott esetben bűncselekményt követ el, tudomásom szerint ilyen ebben a konkrét ügyben nem történt. Itt a vélemény nem büntetőjogi értelemben hangzott el, hanem esetleg egy magánemberi, vagy túlzó véleményként” – fejtette ki.

Januári megválasztása óta a 14 tagból és ugyanennyi póttagból álló testület összesen 17 tagja mondott le.