2024. 06. 15. Szombat Jolán, Vid napja
Jelenleg a TV-ben:

Napi aktuális

Következik:

Sporthírek 10:00

Nyilvánosak az MNB-alapítványok pénzköltései

,

2016. április 11., hétfő 16:34, frissítve: hétfő 21:39

Kutatók helyett turisták borozgathatnak a jegybanki alapítvány által megvásárolt patinás épületben a budai Várban, a tervről azonban a környék lakói nem értesültek, így fellebbezni sem tudtak ellene. Az Index szerint ugyanis az önkormányzat osztályvezetője rossz címre küldte az építési tervek átírásáról szóló értesítést, a fellebbezési határidő pedig azóta lejárt. Az épületben oktatási központot hoz létre az egyik olyan MNB-alapítvány, amelynek most ki kellett adnia gazdálkodása adatait. Ezekből azonban az nem derül ki, hogy mire költöttek.

A Magyar Nemzeti Bank 266,4 milliárd forint vagyont juttatott a Pallas Athéné alapítványoknak – ez derül ki a szervezetek által nyilvánosságra hozott adatokból. A pénz nagy részét állampapírban tartják,de az alapítványoknak csaknem 25 milliárdos ingatlanvagyonuk is van.

Az egyik ilyen a régi budai városháza. A Mátyás-templommal szembeni műemlék épületben a bontási munkákat a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. végezte, a felújítást pedig a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester leendő veje által vezetett Magyar Építő Zrt. kapta meg. A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány doktori iskolát működtet majd az épületben. Ma már úgy hírlik, étterem és borozó is helyet kap az ingatlanban. A szomszédban lakó emberek is hallottak a változásokról, de nyilatkozni nem akartak.

Az Úri utca 72. szám alatti épületben csendben, zárt kapuk mögött dolgoztak a munkások. Az ugyancsak az MNB-hez tartozó, 28 milliárd forint alaptőkével létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány még tavaly ősszel jelentette be, hogy kutató- és oktatási központot alakít ki a Várnegyedben. Míg a Horthy-rendszerben az épület alatt óvóhelyeket és az aranytartalékok tárolására alkalmas trezort alakítottak ki, most sajtóértesülések szerint háromszintes, wellness-funkciókkal bővített épületkomplexum épül.

Az Együtt továbbra sem érti, mi indokolja, hogy az MNB vendéglátó ipari egységeket üzemeltessen egy oktatási intézményben. Szabó Szabolcs a nyilvánosságra hozott alapítványi adatokról pedig azt mondta: sok értelme így nincs a közzétételnek, a magányszemélyekre vonatkozó információk ugyanis továbbra is titkosak.

„Az eddigi információk alapján úgy tűnik, hogy az eredeti félelmeink igazak. Van jó néhány hatalmas, állami pénzen kitömött alapítvány, amelyek nagyon keveset költöttek eddig, tehát van egy csomó pénz, melyről nem tudjuk, hogy mi célt szolgál és mit akarnak vele csinálni. Max annyit tudunk, hogy egyébként nem túl szabályosan állampapírokba fektetik be, ami az európai szabályoknak mintha nem teljesen felelne meg meglátásunk szerint” – fogalmazott az országgyűlési képviselő.

Áder János köztársasági elnök nem írta alá az MNB-ről szóló törvénymódosítást, amellyel a kormánypártok el akarták titkolni, hogy hová fektetnek be több százmilliárdot a jegybank alapítványai.

Korábban a Jobbik támadta a javaslatot. „Természetesen az általam kifejtett jobbikos álláspontot osztotta az Alkotmánybíróság. Természetes az, hogy a közpénz elköltését ellenőrizni kell, nem gazdálkodhat Matolcsy György a saját zsebpénzeként ezzel az összeggel” – hangsúlyozta Volner János országgyűlési képviselő.

Az MNB-alapítványok közleményben emlékeztetnek rá, hogy nem költhetik el azt a vagyont, amelyet a jegybanktól kaptak, csak befektethetik, és a befektetéseikből keletkezett hozamokból költekezhetnek.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!