Nincs egység az ellenzékben, hogy mit kezdjenek a parlamenti politizálással
Hír TV
2018. április 28., szombat 15:02, frissítve: szombat 16:25
Mosolyogva érkeztek az ellenzéki pártok képviselői a parlamentbe kedden, ahol a május 8-ai alakuló ülés előkészítéséről tárgyaltak a kormánypártokkal. Az egyeztetés végül másfél napig tartott, mivel nem tudtak megállapodni a parlamenti bizottságok felosztásáról és a tisztségekről.
A megbeszélést követően a fideszes Gulyás Gergely úgy látta:
„Mi jobban kijöttünk velünk, mint ők egymással.”
A következő négy évben a parlament 15 bizottságából ötnek lehet ellenzéki elnöke, a bizottsági helyek száma pedig nőtt, hogy az ellenzéki frakciók meg tudjanak egyezni egymással. A több bizottsági hely magasabb fizetést is jelent a képviselőknek. Ugyanez, vagyis a több pénz volt az egyik szempont akkor is, amikor az MSZP és a Párbeszéd úgy döntött, hogy külön frakciót alakít az Országgyűlésben.
„A politikában sincs ez másként, ha kevesebb pénzünk van, kevesebb embert tudunk foglalkoztatni, kevesebb szakértő áll a rendelkezésre, rosszabb háttérmunkát végzünk, és ez a műsoron is látszik” – nyilatkozta Burány Sándor szocialista országgyűlési képviselő.
„Én azt gondolom, hogy magára valamit is adó ellenzéki politikus jelen helyzetben nem veszi fel a mandátumát, függetlenül attól, hogy mit mond erről a pártja.
A választás másnapján vetette fel ezt a Közös Ország Mozgalom alapítója, Gulyás Márton. A szocialisták képviselője szerint a bojkott nem jó megoldás. „Én egy úgynevezett félbojkottot javasolnék, ami azt jelenti, hogy a mandátumot át kell venni, mert különben nem lesznek jogosítványaink. Nem tudunk megakadályozni kilakoltatásokat, hogy választókerületi problémákról beszéljek, nem tudunk betekinteni hivatalosan iratokba, feltesszük a kezünket, és tényleg azt csinál ez a Fidesz-parlament amit akar” – érvelt Burány Sándor.
Az LMP-s Hadházy Ákos bár mandátumot szerzett, a következő ciklusban nem vállal tisztséget sem a pártban, sem pedig az Országgyűlésben. Szerinte az ellenzéki pártoknak egy széles skála áll rendelkezésükre, amiben a teljes bojkott is szerepel. „Sajnos jelen pillanatban úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok abban fogtak össze, nagyon nagy egyetértésben, hogy a skálának a rossz végére teszik el a viselkedésüket. Nem látom be, hogy miért lenne az egy erős tiltakozás, hogy mondjuk az egyik ellenzéki pártnak a választmányi elnöke nagyon bátran bemegy a parlament alelnökének, minta hogy eddig is egyébként bent volt. Ez a parlament ez nem egy legitim, nagyon jó szándékkal azt lehet mondani, hogy féllegitim parlament. Nyilvánvalóan nem tehetjük ugyan azt, mintha ez egy igazi parlament lenne” – nyilatkozta Hadházy Ákos.
A parlamenti munka a május 8-ai alakuló ülést követően kezdődhet meg. A Blikk értesülései szerint az sem kizárt, hogy megemelik a képviselők alapfizetését, ami elérheti akár a bruttó egymillió forintot is.
