Nem tudja követni, mi történik menekültügyben? – Összefoglaltuk a lényeget
Hír TV
2018. július 6., péntek 13:10, frissítve: péntek 18:32
Most akkor visszatoloncolják hozzánk a németek a menekülteket?
Nem. Az első verzió szerint a németek arról akarnak megállapodni az EU-s országokkal, hogy minden migránst abba az országba küldhessenek vissza, ahol először regisztrálták őket az unió területén – és ott bírálják el menedékkérelmüket. Mindeddig ilyen megállapodást nem írtak alá (Merkel a spanyolokkal és a görögökkel szóban egyezett meg).
Magyarországra igen kevés menekültet küldenének vissza, ha belemennénk egy ilyen alkuba: a legtöbb menekült Görögországban, illetve Olaszországban lépett be először az EU-ba – ezt egyébként a kormányzati kommunikáció is sulykolja.
A német kormányzó pártok végül egyezségre jutottak menekültkérdésben, megoldódott a válság. Menekültügyi intézkedések is sokkalta enyhébbek, mint amiket Horst Seehofer eredetileg követelt, Magyarországot pedig szinte sehogyan nem érintik.
Tranzitzónák helyett úgynevezett transzferközpontok épülnek majd, nem a német határon, hanem az országon belül. Ezek nem a magyarhoz hasonló zárt táborok lesznek, hanem olyan rendőrségi létesítmények, ahol 48 órán át tarthatják a kiutasítani szánt menedékkérőket. Ezekbe csak olyanok kerülnek, akik már egy másik EU-s országban menedékkérelemért folyamodtak, ügyükkel tehát egy másik uniós országban már foglalkoznak – a regisztráció már nem elégséges feltétel. Emellett csak és kizárólag azokat küldik vissza, akiket az érintett országban fogadnak is. Erről próbálnak most megállapodni az uniós országokkal.
Vegyük észre, hogy ha lenne is olyan németországi menekült, akinek ügyével Magyarországon érdemben foglalkoznak még most is, Orbánék még őket sem lennének kötelesek visszavenni. Ráadásul általában élből elutasítják a legtöbb ember menedékkérelmét, akik például Szerbia felől érkezve adták be a papírokat a déli határon, mivel a kormány szerint Szerbia úgynevezett „biztonságos harmadik országnak” számít, így a menekülteknek ott is védelmet tudnak nyújtani.
Hány menekültet küldene Magyarországra Angela Merkel?
A németek szerint a szigorítás nagyjából naponta 5-10 embert érinthet, ennyi olyan menekült érkezik az országba, akinek már fut a kérelmi ügye valamelyik másik tagállamban – nem is biztos, hogy Magyarországon. Tehát elég csekély lenne azoknak a száma, akiket visszatoloncolnának hozzánk az új német rendszer szerint, már ha Orbánék rábólintanak erre.
Ha esetleg a későbbiekben ismét előkerülne a németeknél a szigorúbb verzió, amely szerint azokat is vissza kellene küldeni, akiket más országban már regisztráltak, akkor azt is érdemes megjegyezni, hogy nincs pontos adat, hogy hány menekültet regisztráltak elsőként Magyarországon EU-s területen. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal csak arról közöl adatokat, hogy hány menekültet regisztráltak Magyarországon, arra vonatkozó statisztikát nem találtunk, hogy hány embert regisztráltak elsőként nálunk. És azt sem tudni, hogy ezek közül hányan mentek Németországba.
A BÁH sajtóosztályától megkérdeztük, hogy hány menekültet regisztrált Magyarország elsőként az EU-s országok közül, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
Ha tényleg elenyésző számú embert kellene „visszafogadnunk”, akkor Orbán Viktor miért nem megy bele a megállapodásba?
A kérdés ennél egy fokkal bonyolultabb. Egyfelől, bár Orbán más módokon kommunikál az EU-ban, mint a saját hazai táborának, egy ekkora politikai arcvesztést nem engedhetne meg magának. Hiszen a kormánypárt már a menekültválság kitörése óta zsigerből elutasít minden olyan javaslatot, amelyben nekünk is be kellene fogadnunk menekülteket – az más kérdés, hogy sunyiban azért mégis befogadtak 1290 embert.
A mostani helyzetben, bár pontosan tudható, hogy hozzánk nem jönne még 1290 migráns sem, Orbán nem adhatja fel a tábornak szóló kommunikációs panelt, bár azért a jövőben valamilyen egyezségre számíthatunk. Ugyanis a magyar kormányfőnek az az érdeke, hogy jó viszonyban legyen az egyébként itthon rengeteget kritizált németekkel, illetve Merkellel, mivel azért a következő ciklusra szóló EU-s költségvetést csak úgy kellene összerakni, hogy az a V4-es országoknak (így Magyarországnak is) kedvező legyen.
Akkor le is zárhatjuk a kérdést, nincs alku?
Amellett, hogy Orbán a csütörtöki találkozó után kitartott álláspontja mellett, amely szerint Magyarország 2015 óta változatlan elveket vall menekültkérdésben, ugyanakkor a kormányfő nem zárta ki a további együttműködés lehetőségét. Ezt erősíti, hogy a kormányfő a hét elején azt kötötte ki, hogy abban az esetbe nyitott a tárgyalásokra Németországgal, ha előbb Merkel Sebastian Kurz osztrák kancellárral is dűlőre jut a kérdésben.
Kurz csütörtökön bejelentette: megállapodás született a német, osztrák és olasz belügyminiszterek jövő héten tartandó találkozójáról, amelyen egyebek mellett a földközi-tengeri migrációs útvonal lezárásához szükséges intézkedéseket készülnek megvitatni – de nyilvánvalóan szó lesz a németek tranzitközpontos egyezményéről is.
Ausztria eddig elzárkózott attól, hogy visszavegye azokat a menekülteket, akiket Németország kiutasított, de a menedékkérelmük benyújtása szerinti ország sem hajlandó fogadni. Erről még várható egy nagy vita.
A német belügyekkel miért kell nekünk, magyaroknak foglalkoznunk?
A németországi menekültkérdés nem belügy, hiszen egész Európára kihatással lehet, ha az unió egyik, ha nem a legerősebb gazdaságában válságba kerül a kormányzó pártok közötti viszony. Másfelől pedig, ahogyan fentebb már kitárgyaltuk, Magyarországnak sem mindegy, hogy Németország milyen migrációs politikát folytat.
Miért került válságba a német kormánykoalíció?
Horst Seehofer, a bajor CSU elnöke, egyben az ország belügyminisztere azt követelte, hogy a magyarhoz nagyon hasonlító, Németország felé zárt tranzitzónákat alakítsanak ki a határon, és ott kezeljék azokat a menekülteket, akik Bajorországnál akarnak belépni az országba. Ebbe Angela Merkel kancellár,és a testvérpárt, a CSU nem akart teljesen belemenni
Seehofer olyannyira eltökélt volt, hogy belengette lemondását a miniszteri és a pártelnöki posztról is. Végül a CDU, a CSU és az SDP egyezségre jutott, és bár nem azokat a javaslatokat fogadták el, amelyeket a miniszter követelt, a CSU elnöke végül megtartotta pártvezetői és miniszteri posztját is. Sőt, úgy tűnik, hogy a kialkudott menekültügyi intézkedésekért is ő felel majd, így neki kell alkudoznia a tagállamokkal a visszatoloncoltak befogadásáról.